_D0A8119_Copy

A kiállítás ünnepi megnyitóbeszédében d. Hoppál Péter elmondta: a Skanzen ötvenéves története jól példázza az intézmény tevékenységének hiánypótló mivoltát. Akik a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot alapították, felismerték, hogy az országnak értékmentésre van szüksége ahhoz, hogy ne tűnjön el az a hatalmas kulturális örökség, melyet azonban ma már nem tarthatnánk számon, ha nem létezne a Skanzen. Ma már nem tudnánk pótolni mindazt, amit ez az intézmény birtokol ? tette hozzá dr. Hoppál Péter, majd arról is szólt: kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon az a munka, melyet a Skanzen lát el. Ez az intézmény azt a célt tűzte ki maga elé, hogy védi és megőrzi kulturális örökségünket: emlékeket, tárgyakat és enteriőröket, dédnagyapáink hagyatékát. De nem csak örökségvédelemről van szó, hiszen a gyűjteményezési feladatok mellett oktatás és kutatás is zajlik a Skanzen falai között. ?Szeretnénk, ha ez a feladatvállalás folytatódna, szebb lombot eresztene és gyümölcsöket érlelne? ? hangsúlyozta.

_D0A8040_Copy

 

Most kell odafigyelnünk arra, hogy ezek a sokféle feladattal foglalkozó intézmények, kultúránk őrzésének utolsó oázisai megmaradjanak és folytathassák áldozatos tevékenységüket ? emelte ki dr. Hoppál Péter. Már van is egy terv a kormány asztalán az Erdély Tájegység építéséről, mely majdnem kétmilliárd forintos kormányzati támogatásból már el is kezdődött. ?Ezt az idén megkezdett munkát 2018-ban is folytatni szeretnénk? ? tette hozzá. ?A néphagyományban több ezer éves bölcsesség van, ez a jövő számára útmutatás? ? idézte fel Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató gondolatát dr. Hoppál Péter, melyhez kapcsolódva elmondta: a kulturális kormányzat egyik legfontosabb célja, hogy a kultúra mindenkihez eljusson, ehhez pedig arra van szükség, hogy az intézmények kinyissák kapuikat és minden egyes embert megszólítsanak. ?E feladatvállalásban a Skanzen élen jár?, hiszen itt múzeumi oktatás is zajlik, mely elengedhetetlen egy nyitott, kultúrát őrző, múzeumokat kedvelő generáció kineveléséhez. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiemelt partnerének tekinti a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, mely reményink szerint a jövőben is megvalósítja minden magyar álmát: megőrzi értékeinket és folytatja innovatív, jövőépítő tevékenységét ? zárta beszédét dr. Hoppál Péter.

_D0A7997_Copy

 

Dr. Cseri Miklós, a Skanzen főigazgatója elmondta: egy ötvenedik születésnap emberi léptékkel sem kevés, egy intézmény életében azonban még fontosabb esemény. Először 1967-ben a budapesti Néprajzi Múzeum Falumúzeumi Osztályaként, majd 1972-ben önálló, országos múzeumként alakult meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén, az első kapavágás pedig 1968. április 8-án történt meg. Azóta voltak jobb és rosszabb időszakok, de ami a legfontosabb, a cél, melyet az elődök 1967-ben kitűztek maguk elé, sosem maradt követő nélkül. ?Mindig újabb generációk, újabb munkatársak jöttek, akik megfertőződtek a Skanzenben, és tovább akarják fejleszteni az elődök álmát.? Erről szól a most megnyíló kiállítás és erről szól ez az év, mely az Ünnep elnevezésű tematikát viseli ? árulta el dr. Cseri Miklós.

_D0A8064_Copy

A rendhagyó kiállítás nem kronologikus sorrendben követi végig az intézmény történetét, hanem életérzést ad át, hiszen ötven visszaemlékező történetéből áll össze a Skanzen saját története. ?Ez olyan kiállítás, mely megjelenésében meghökkentő, ugyanakkor intellektuális kalandra hívja a látogatót, mert a történeteket el kell olvasni? ? emelte ki a főigazgató, majd elmondta: a Skanzen 50 című tárlat azt mutatja be, mitől olyan népszerű a múzeum. Amikor az elődeink útjára indították a Skanzent, elsősorban építészeti, tárgyi megőrzés volt a céljuk, később azonban más célokat is kitűztek maguk elé. Mostanra már szellemi örökségvédelem, oktatás és közművelődés is zajlik a Skanzenben, így a 60 hektáros terület és az épületek csak az egyik lábát jelentik. Ezek a célok is elkezdtek beteljesülni, és a múzeumban megőrzött dolgok visszasugározódnak a társadalomba: ez a ma embere számára fontos lehetőség.

_D0A8060_Copy

 

A kiállítás bejárása közben Sári Zsolt kurátor elmondta: ?ez slow kiállítás?, melynek az a célja, hogy a nézők lelassuljanak és felfedezzék a kiállított tárgyakat és történeteket. A Skanzen múltját és jelenét bemutató tárlaton 50 tárgyat láthatnak és hozzájuk kapcsolódó 50 történetet olvashatnak a látogatók. Kik mesélnek? Nemcsak a Skanzen egykori és jelenlegi dolgozói, hanem a látogatók, illetve olyan művészek is, akik számára fontos az intézmény. Olvashatjuk többek között dr. Cseri Miklós főigazgató, Mádl Dalma, valamint Aknay János Kossuth-díjas magyar festő és szobrász történetét is, de például Borsa Kata, a Sziget Fesztivál Hungarikum falujának szervezője is elmondta, mit jelent számára a Skanzen, az intézmény, mely ?kulcslyuk a világra?.

Tóth Eszter

Fotó: Csákvári Zsigmond