A pápai testőrség a világ egyik legkisebb aktív katonai ereje. A gárdát a XVI. Század elején II. Gyula pápa hívta életre. Azért válogatott külhoni testőröket maga köré, mert attól félt, hogy honfitársai belhatalmi harcokba keveredhetnek. A katonák először 1506. január 22-én vonultak be az Örök Városba, Rómába. Akkori létszámuk nem sokban különbözött a maitól, hiszen az alakulat csupán másfélszáz testőrt számlált.
V. Károly császár csapatai 1527-ben szétverték ugyan a Svájci Gárdát, de III. Pál pápa idején az elit alakulat újraszerveződött. Az akkori parancsnok egy luzerni család sarja volt és a vezető Luzernből történő választása 1858-ig a testőrség saját előjogává vált.
1870-ben az olasz csapatok Rómát, az egységes Itália fővárosává tették, és valamennyi egyéb katonai egységet felszámoltak. Kivéve a Pápai Svájci Gárdát.
Svájc 1848-ban hozott Szövetségi Alkotmánya megtiltotta polgárainak, hogy idegen földön zsoldos szolgálatokat lássanak el. Mivel azonban a Gárda elsősorban rendészeti és őrzési feladatokat látott el és lát el ma is, a törvény szigora nem sújtotta őket. (CENA)
