550 éves a magyar könyvnyomtatás – Magyar Kultúra lapszámbemutató az OSZK-ban

A rendezvényen Heinczinger Mika, a Liszt-díjas Misztrál együttes alapító tagja is közreműködött.

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója köszöntőjében elmondta: az idén 550 éves Budai krónika kultúránk gazdagságára, a magyar könyvnyomtatás történetére mutat rá és alkalmat ad arra, hogy számot vessünk kultúránk helyzetével. A Magyar Kultúra magazinról hangsúlyozta: a rendszeresen megjelenő tematikus magazin értékközvetítő, a könyvet fókuszba helyező lapszámában pedig a nemzeti bibliotéka is helyet kap. (Rózsa Dáviddal a témában készült interjú a Magyar Kultúra 2023/5. számában itt olvasható.)

Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár művelődéstörténésze páratlan részletgazdagsággal vázolta fel az első könyv nyomtatásának történetét, annak nehézségeit; hogy miként alakult az eleinte 139-140 oldalból álló Budai krónika – melynek ma mindössze 133 oldalát ismerjük – politikai manipulációja, hogy miként és miért is maradt ki Vitéz János esztergomi érsek, a magyar humanizmus legjelesebb alakjának előszava. Arról is mesélt ennek kapcsán, hogy milyen anyagi háttér szükséges egy könyv kiadásához.

A Farkas Gábor Farkassal a Magyar Kultúra magazin 2023/5. számában olvasható interjú. Ízelítő belőle itt.

Zsupán Edina filológus, az Országos Széchényi Könyvtár Corvina-programjának vezetője annak a Vitéz Jánosnak az alakját idézte meg, aki tulajdonképpen egy teljes század művelődési viszonyait, irányait, tendenciáit képes volt meghatározni. A legújabb kutatások alapján az 550 éves Budai krónika Vitéz János közbenjárásának köszönhető, mindemellett, „átfogó módon próbálta az országnak a működését megemelni. Rendkívül különleges személyiség volt, nélküle nem született volna meg a Mátyás-kori, 80-as évekbeli virágzó reneszánsz.”

Szabados Ágnes (interjúnk itt olvasható vele) , a Nincs időm olvasni kihívás alapítója és a Libertine Könyvesbolt tulajdonosa egy személyes történettel vezette be ünnepi beszédét: saját könyvespolcáról mesélt a hallgatóságnak, s arról, hogy mit jelent neki a rendezvény aktuális ünnepeltje, azaz a könyv. – Egy ismeretlen szerzőnek van egy mondása, amit én is sokszor használok: mutasd a könyvespolcod, és megmondom, ki vagy – mondta Szabados Ágnes, aki éppen ezt a gondolatot középpontba helyezve indította el a Mutasd a könyvespolcod! című sorozatát, melyben a műsorvezető a közélet ismert szereplőihez ellátogatva kéri meg aktuális beszélgetőpartnereit, hogy mutassák be azt a három könyvet, melynek számukra története van. – Elképesztő, hogy emberek hogyan nyílnak meg a könyveiken keresztül, és mennyire más rétegét ismerhetjük meg ezeknek az embereknek – összegezte programját Szabados Ágnes. Mára már tehát az olvasás, a könyvek népszerűsítése a hivatásává vált, s éppen ennek az apropóján jött létre a Nincs időm olvasni elnevezésű kihívás is, melynek mára 65 ezer követője van.

Juhász Anna irodalmár, az ország legnagyobb irodalmi rendezvénysorozatainak a megvalósítója édesapja soraival indította ünnepi gondolatait, bemutatva azt a légkört, amelybe ő maga is beleszületett, és amely az első ihletet adta ahhoz, hogy egyszer majd csatlakozhasson ehhez a különleges világhoz. (Az erről szóló interjú itt olvasható.) Juhász Anna önálló útkereséséről, valamint úton levéséről számolt be a nézőközönségnek; arról a nehézségekkel teli folyamatról, melyben során eljött az a pillanat, amikor már csupán a könyv nyújtotta támasz volt képes segíteni. – Teljesen mindegy, hogy ki kinek a lánya, teljesen mindegy, hogy mibe születtünk bele, a könyv meg tud menteni. A könyv mindig ott tud lenni társként – jelentette ki. Ebből a tapasztalatból nőtte ki magát elsőként a kávéházi hangulatot megteremtő irodalom-népszerűsítő rendezvénysorozat, mely vidékre és a határon túlra is ellátogat Juhász Anna koordinálásával.

Nyáry Krisztián kommunikációs szakember, író, könyvkiadó, a Líra Könyv Zrt. kreatívigazgatója a könyv jövőjéről beszélt. Elmondása szerint míg a digitális eszközök folyamatos megújulását tapasztaljuk is, a könyv, még ennyi év távlatában is ugyanazon formájában díszeleg. Az értő szövegolvasók száma azonban már sokkal aggasztóbb probléma, melyre mindazoknak, akiknek valamiképp hivatásává, munkájává vált a könyv világa s annak ismertetése, első számú feladataként kell kezelnie e nehézség kiküszöbölését.

Végül Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője beszélt a legújabb tematikus lapszámról, és mindazokról az inspirációkról, amelyek e lapszámot életre hívták.

A teljes beszámoló a Helyőrség oldalán olvasható.

Nyitókép: Nyáry Krisztián kommunikációs szakember, író, könyvkiadó, a Líra Könyv Zrt. kreatívigazgatója a Magyar Kultúra magazin könyv témájú lapszámának bemutatóján az Országos Széchényi Könyvtárban.

Fotók: PKÜ / Bach Máté