Orosz Ákos és Csuja László rendező egy olyan pesti srác lélekrajzát dolgozták fel, akit a hatalom nem tudott megtörni. A szökés hosszú idő után kerül színre újra, és decemberben is látható lesz.

Gérecz Attila 1956. november 7-én halt hősi halált a Klauzál tér mellett. A Rákosi-rendszerben politikai okokból bebörtönözték, ekkor kezdett verseket írni. Írásainak legfontosabb erénye az, hogy testközelből érezhető, milyen volt a korszakban börtönben lenni.

A darab központi motívuma Gérecz 1954-es szökése a váci börtönből. Átúszva az áradó Dunát, régi szerelménél keresett menedéket, akinek új kedvese elárulta, így ismét elfogták, és sötétzárkát kapott. Az előadás első fele a szökés folyamatáról szól, míg második része arról, hogyan küzd meg a börtönben a kudarccal és árulással, hogyan képes a költészet segítségével életben maradni, s végül eljutni abba a létállapotba, hogy újra hinni tudjon a szabadságban.

Gérecz Attila költészetét a Kádár-rendszer elhallgattatta, így máig lappang az irodalmi köztudatban. A feszült történet és az intenzív színészi jelenlét könnyen befogadhatóvá teszik az előadást.

Az október 23-ai, nemzeti ünnepi előadás után december 8-án is műsorra tűzi a Vígszínház a produkciót.