Juszkó Ferenc elmondta, hogy a forradalomnak emléket állító leendő múzeum a hírhedt tábor hasznosítására kidolgozott koncepció része, aminek az a lényege, hogy új városközpont alakuljon ki itt. Az állami tulajdonban lévő egy hektárnyi, kilenc épületet magában foglaló terület a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében van, és évek óta üresen áll - tette hozzá.
A kezelő most pályázatot írt ki a terület hasznosítására, és az önkormányzat ezzel a lehetőséggel él, amikor 100 millió forintot kínál érte, hogy megvásárolja az ingatlant. Ehhez a fedezetet a település határában épülő M0-ás körgyűrű nyomvonaláért kapott pénzből fedezheti Kistarcsa - jegyezte meg. Az idegenforgalmat élénkítő múzeumon kívül bölcsőde, óvoda, üzletsor és szolgáltatóközpont valósulhat meg.
A ma 10.500 fős város lakossága folyamatosan növekszik, sok az ide költöző család, az infrastruktúra kiépítése azonban nehezen tart ezzel lépést. Kistarcsa új központjának kialakítása hozzávetően egymilliárd forintba kerül, amelyet pályázatok útján és befektetők által kívánnak előteremteni. A leendő városközpont hozzájárulhatna a vészterhes történelmi időket idéző hajdani tábor rossz emlékének lerombolásához is - mondta Juszkó Ferenc.
A részben mai is szögesdróttal körbevett lágerben a múlt század 30-as éveiben a kommunistákat, később a deportálásra összegyűjtött zsidókat tartották fogva embertelen körülmények között, majd az 50-es évek politikai fordulatainak nyomán itt sínylődött többek között Faludy György, Kádár János, Rajk László és Csurka István.
Később a BM tisztképző iskoláját rendezték itt be, majd egy ideig az idegenrendészet illegális bevándorlók elszállásolására használta. Ma az üres épületek őrzése évi több millió forintjába kerül az államnak - hívta fel rá a figyelmet Juszkó Ferenc.
(Múlt-kor/MTI)
