Törő világklasszis csatár volt, de az élet őt is kicselezte
Hetven éve, 1955. május elsején született Törőcsik András, az Újpest legendás csatára, háromszoros magyar bajnok és kupagyőztes, aki negyvenöt válogatottbeli fellépésén tizenkét gólt lőtt, két világbajnokságon vett részt, és a világválogatottba is meghívták.
A labdarúgást tizenkét évesen a BVSC-ben kezdte, 1974-ben igazolta le az Újpesti Dózsa. A klubbal háromszor lett magyar bajnok (1975, 1978, 1979) és háromszor Magyar Kupa-győztes (1975, 1982, 1983). Az 1983/84-es Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK) szezonban az Újpest a negyeddöntőig jutott, ahol az előző évi győztes skót Aberdeennel szemben maradt alul. A Kesének is becézett játékos kiismerhetetlen cseleivel, parádés rúgótechnikájával vált a lila-fehér drukkerek legnagyobb kedvencévé. Virtuóz játéka kapcsán született a legendás „Táncolj, Törő!” rigmus, egyéni megoldásait, trükkjeit még pályafutása befejezése után évtizedekkel is emlegetik a szurkolók.
A magyar válogatottal részt vett az 1978-as argentínai és az 1982-es spanyolországi világbajnokságon, negyvenöt válogatott mérkőzésén tizenkét gólt szerzett. Cselezése, helyzetfelismerése, ritmusváltásai és robbanékonysága nemzetközi szinten is kiugró pályafutásra predesztinálták, de – sokszor külső tényezők hatására – e lehetőségek töredékét sem sikerült megvalósítania.
Törőcsik 1985-ben külföldre igazolt, egy évig a francia Montpellier csapatában játszott, 1986-tól kanadai teremlabdarúgó-csapatokban (Toronto, North York Rockets) szerepelt. Hazatérése után, 1987 tavaszán a budapesti Honvédhoz igazolt, ám ott egyetlen mérkőzésen sem kapott lehetőséget. Ezután a másodosztályú Bp. Volán, majd az első osztályú MTK-VM játékosa lett, de itteni második meccsén megsérült, többször nem is lépett pályára. Pályafutását bundagyanúk árnyékolták be, nem mindig élt sportemberhez méltó módon.
Törőcsik 2011-ben visszatért Újpestre, az egyesület utánpótlásának koordinátoraként dolgozott. Egészségi állapota ekkor már nem volt a régi, többször volt kórházban, hol csípőműtéten esett át, hol fejsérülései miatt. 2014 márciusában elesett, s olyan súlyosan beütötte fejét, hogy kómába került, két agyműtét és az évekig tartó rehabilitáció után sem épült fel teljesen. A lila-fehér klub emblematikus játékosa 2022. július 9-én hunyt el, tüdőgyulladás következtében.
Több könyvet is írtak róla: Szabó Ferenc: Táncolj tovább, Törő! (1970), Rokob Péter–Zombori Sándor: A Törő (1995), Egressy Zoltán: Lila csík, fehér csík (2015) és Dunai Ede: Törő visszatér (2019) címmel.
