Nyilasi Tibornak az Aranycsapatban is helye lett volna

Ember

Hetvenedik születésnapját ünnepli január 18-án Nyilasi Tibor, a Ferencváros legendás futballistája. A támadó középpályás, aki edzőként is letette névjegyét, kétszeres magyar, háromszoros osztrák bajnok, ezüstcipős, magyar és osztrák gólkirály.

Budapest, 2024. május 3.
Nyilasi Tibor egykori válogatott labdarúgó beszédet mond a Ferencvárosi Torna Club alapításának 125. évfordulója alkalmából a „Fradi volt, Fradi lesz, míg a Földön ember lesz” mottó jegyében a Groupama Arénánál tartott ünnepségen 2024. május 3-án.
MTI/Kovács Tamás
Nyilasi Tibor egykori válogatott labdarúgó beszédet mond a Ferencvárosi Torna Club alapításának 125. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen 2024-ben. Fotó: Kovács Tamás / MTI

1955. január 18-án Várpalotán született, de Budán, a Vízivárosban nőtt fel. A környékbeli grundokon rúgta a labdát, mígnem édesapja tízéves korában, 1965-ben elvitte a margitszigeti Úttörő Stadionba, ahol Sepsi Attila edző tartott labdarúgószakkört. A kis „Nyíl” 1966-ban lett az Úttörő Stadion igazolt játékosa, 1967-ben lépett pályára első tétmérkőzésén, és öt esztendő során 68 mérkőzésen 124 gólt lőtt és fejelt. Tehetségére felfigyelt az Aranycsapat egykori szövetségi kapitánya, Sebes Gusztáv és Kertész János, a Ferencváros ifjúsági csapatának edzője is. Sebes később azt mondta róla: „játéktudása, futballérettsége, kombinatív készsége, társainak helyzetbe hozása, cselező és gólszerző tudására nézve bármikor, bármelyik csatár- vagy fedezetposzton helye lett volna az én híres, sokak által Aranycsapatnak nevezett, aranyos, csibész tizenegyemben...”

Nyilasit 1970-ben Kertész János hívta a zöld-fehérekhez, s ő Fradi-szurkolóként boldogan szerződött az Üllői útra. Az ifiben korosztályt ugrott, a két évvel idősebbek, az 1953-ban születettek között számítottak rá.

Ekkor ismerte meg csapattársait, Ebedli Zoltánt, Viczkó Tamást és Vad Istvánt. A Rákosi Gyula edzette utánpótláscsapatban 1971 és 1974 között 65 mérkőzésen 54 gólt szerzett, utolsó junior évében tizenegy év után megnyerték a bajnokságot. A magyar ifjúsági válogatottban 15 alkalommal lépett pályára, és hét gólt szerzett, Budapest-válogatott 16, serdülő válogatott három alkalommal volt.

A Ferencváros felnőttcsapatában 18 évesen, 1973. május 19-én a Népstadionban, a Komló ellen 1-0-ra megnyert mérkőzésen mutatkozott be, csereként állt be az 53. percben. A zöld-fehérekkel három alkalommal volt kupagyőztes (1974, 1976, 1978), az 1975/76-os bajnokságot megnyerték, a Dalnoki Jenő edzette „csikócsapat” 1975-ben bejutott a KEK-döntőbe is, ahol végül kikapott a szovjet Dinamo Kijevtől. Nyilasi ettől fogva már nem a kis Nyíl, hanem Nyíl volt.

Pályafutásának egyik legnehezebb időszaka 1976 őszére esett, amikor egy ütközés során életveszélyes koponyasérülést szenvedett.

Egy hónapig volt az idegsebészeten, de két hónap rehabilitáció után zöld jelzést kapott, és újra játszhatott. Az 1980/81-es bajnokságot ismét megnyerte a Ferencváros, a keretben olyan játékosokkal, mint Zsiborás Gábor, Mucha József, Ebedli Zoltán, Takács László, a szakvezető Novák Dezső volt. Nyilasi 30 góljával gólkirály lett, s megkapta az európai Ezüstcipőt is, tagja lett az Európa-válogatottnak, idehaza őt választották meg az év labdarúgójának. Magyarországon 243 bajnoki mérkőzésen 130 gólt szerzett.

Nyilasi 1975 és 1985 között hetvenszer szerepelt a válogatottban, s 32 gól fűződik a nevéhez. Szerepelt az 1978-as argentínai és az 1982-es spanyolországi világbajnokságon is, öt mérkőzésen két gólt szerzett.

1983-ban szerződést ajánlott neki az Austria Wien együttese, és ő az egyik első magyar focistaként igazolhatott külföldre. Az osztrák csapattal sorozatban három bajnoki címet szerzett, egy alkalommal hódította el az Osztrák Kupát, 1984-ben 26 találattal Nyilasi lett az osztrák bajnokság gólkirálya. A bécsi lila-fehéreknél öt évig játszott, 120 alkalommal lépett pályára, és 81 gólt rúgott.

Football match Austria Wien vs Sportclub on 22 July 1986: Tibor Nyilasi making a goal in the 26th minute of the game in Vienna. Goaly Weindenauer had no chance to hold it. (Photo by M. Leckel / APA-PictureDesk / APA-PictureDesk via AFP)
Nyilasi Tibor 1986-ban az Austria Wien játékosaként szerez gólt. Fotó: M. Leckel / APA-PictureDesk via AFP

Az aktív játékot 1988-ban hagyta abba, s 1990-ben elkezdődött edzői karrierje. Négy évig vezetőedzőként irányította az Üllői úton a zöld-fehéreket, akik 1992-ben bajnoki címet, 1991-ben, 1993-ban és 1994-ben kupagyőzelmet szereztek és egy Szuperkupát is nyertek – a Fradi ezt megelőzően bajnoki címet 1981-ben, kupagyőzelmet 1978-ban, még Nyilasi játékosidőszakában ért el. A Ferencvárost másodszor 1997-1998-ban irányította, és a csapat második lett a bajnokságban. A kispadon összesen 253 mérkőzésen ült, ebből 171 bajnoki meccs volt.

Sok szurkoló számára neve játékosként és edzőként is egybeforrott a Fradival, azon kevesek egyike, akik képesek voltak megtestesíteni a zöld-fehér klubot.

Nyilasi Tibor 1999-től a Sport TV szakkommentátora lett. 2002 és 2007 között a Magyar Labdarúgó Szövetség utánpótlásért felelős szakfelügyelője, 2010-től 2014-ig az MLSZ sportigazgatója volt, 2012-től az MLSZ elnökségi tagja. 2013-ban tagja lett az UEFA szakmai bizottságának. 2014-2015-ben Dárdai Pál szövetségi kapitány felkérésére tanácsadóként dolgozott a magyar válogatott stábjában. 2018-ban az MLSZ szakmai bizottságának vezetője lett.

Háromszor kapott Toldi-vándordíjat (1981, 1982, 1983). 1984-ben az FTC örökös bajnoka lett, Bécsben Pro Urbe díjjal ismerték el. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, Springer-díjat és az FTC ajándékát, egy aranyórát kapott, amelyre ezt vésték: Visszavárunk, FTC. 2001-ben az MLSZ jubileumi emlékéremmel tüntette ki. 2016-ban beválasztották az osztrák labdarúgó-bajnokság élvonalának légiós álomcsapatába.