75 éves a Móra Kiadó

Irodalom

Rendhagyó, ünnepélyes keretek között, a magyar kultúra napján tartották meg a Móra Kiadó 75. születésnapját a tízéves jubileumára méltán büszke Könyvbárban. A délelőtti eseményen többek között Kovács Zsanett, a Móra Kiadó marketingvezetője, Janikovszky János, a kiadó elnök-vezérigazgatója, Balassa Anna, a kiadó korábbi főszerkesztője és Lovász Andrea, a jelenlegi főszerkesztő mesélt a kiadó tevékenységéről, múltjáról, illetve Béky Ildikó és Szalay Gábor, a Könyvbár tulajdonosai bemutatták a „Móra 75” ötfogásos könyvmenüt is.

A Móra Kiadó a 75. születésnapja a Könyvbárban. Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu
A Móra Kiadó 75. születésnapja a Könyvbárban. Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu

Egy jó történet sosem ér véget!

A magyar kultúra napján ünnepelte a Móra Kiadó a 75. születésnapját a Könyvbárban. – A Móra Kiadónak a rendszerváltás előtt nem volt versenytársa, így több generációnak adhatott egy közös tudásbázist, ami újító szándékú is abban az értelemben, hogy nagyon kevés olyan ország van világszerte, ahol egyetlenegy könyvkiadó könyveiből nőttek fel a gyerekek – ezekkel a gondolatokkal indította a köszöntőbeszédét Kovács Zsanett, a Móra Kiadó marketingvezetője, aki azt is kihangsúlyozta, hogy sajnos a kiadó a 75 éve alatt nem dokumentálta az életét, az időközbeni átalakulásait, éppen ezért keveset tudhatunk a történetéről.

Ennek apropóján és a kiadó 75. születésnapjának alkalmából készítettek egy rövidfilmet az intézmény múltjáról, sikereiről és nehézségeiről, amelyből többek között az is kiderül, hogy a mai Móra Kiadó elődje 1950-ben Ifjúsági Kiadó néven alakult. Feladata az volt, hogy a kor szellemének megfelelő szépirodalmi könyveket kínáljon a fiataloknak. Már a kiadó működésének első éveiben is máig jelentős kötetek láttak napvilágot. A második világháború utáni évtizedekben meghatározó szellemi műhelyként működött. Nagy hangsúlyt fektetett a célkorosztály esztétikai nevelésére, így a könyveket a korszak legnevesebb képzőművészei illusztrálták. 1955-től az általános iskolákban bevezették a kötelező és ajánlott ifjúsági irodalom fogalmakat. Így az Ifjúsági Kiadó egyre több verses, mesés és játékos képeskönyvet jelentetett meg.

Kovács Zsanett, a Móra Kiadó marketingvezetője a  Móra Kiadó a 75. születésnapján a  Könyvbárban. Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu
Kovács Zsanett, a Móra Kiadó marketingvezetője a Móra Kiadó 75. születésnapján a Könyvbárban. Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu

A kiadó 1957-ben vette fel Móra Ferenc nevét, 1958-ban pedig létrehozta az ismeretterjesztő szerkesztőséget. A Móra Kiadó elvitathatatlan érdeme a modern magyar gyerekirodalom alapjainak megteremtése. Arról azonban kevés szó esik, hogy menedékként is működött, megélhetési lehetőséget biztosított azon szerzőknek, akik a kor politikai viszonyai között hallgatásra voltak ítélve. Az egyre szélesebb termékválaszték miatt a kiadón belül több szerkesztőség alakult, hogy egy-egy korosztályra fókuszálva maradandó értéket képviselő köteteket adjanak ki.

A Móra Ferenc Könyvkiadó 1993-ban részvénytársasággá alakult, 1995-ben a székhelye a Váci útra költözött. Ekkor a raktárkészlet és a kiadók történetét őrző dokumentáció jelentős része megsemmisült.

A 2000-es években lendületes átalakulás vette kezdetét. Janikovszky János korábbi igazgató tanácsi tagságát 2008-ban cserélte fel vezérigazgatói pozícióra. Célkitűzése az volt, hogy a Mórát ismét a piac legmeghatározóbb szereplőjévé tegye. Így elsősorban az elveszett életművek és jogok visszaszerzésére fókuszált, de tervei között egy komoly kortárs irodalmi bázis kialakítása is szerepelt.

Janikovszky János, a kiadó elnök-vezérigazgatója a Móra Kiadó a 75. születésnapján a Könyvbárban. Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu
Janikovszky János, a kiadó elnök-vezérigazgatója a Móra Kiadó 75. születésnapján a Könyvbárban. Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu

– Magyarországon ritka az az eset, amikor egy könyvkiadó idősebb, mint a vezetője – hangsúlyozta Janikovszky János, a kiadó elnök-vezérigazgatója, aki büszke arra, hogy egy hét évtizeden át piacvezető intézmény élén áll. A Mórában jött létre a 60-as, 70-es években a magyar gyermekirodalom, „a Móra a mai gyermekirodalom szülőháza, otthona, és mára Magyarország három legnagyobb független könyvkiadójának egyike”. A vezérigazgató az alapítástól számított első negyven év különlegességeiről is beszámolt: – 1950 és 1990 között a Móra olyan hosszú könyvkígyót termelt, amely kétszer körbeéri a Földet. Ez páros szám, de páratlan adat.

Balassa Anna, a kiadó korábbi főszerkesztője a Móra Kiadó a 75. születésnapján a  Könyvbárban. Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu
Balassa Anna, a kiadó korábbi főszerkesztője a Móra Kiadó 75. születésnapján a Könyvbárban. Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu

Balassa Anna, a kiadó korábbi főszerkesztője is mesélt élményeiről, tapasztalatairól. Az olvasás iránti szenvedélye azonos a kiadó életkorával, hiszen – emlékezett vissza – pontosan 75 éve vált olvasóvá, tanult meg olvasni. – Pontosan 75 esztendeje ez a szenvedélyem. Szerencsés vagyok, hogy egész életemben hódolhattam ennek a szenvedélynek – hangoztatta, majd arra is kitért, hogy minden könyvben van valami, ami megmarad az emberben, és mindaz, ami megmarad, általában jó dolog.

Lovász Andrea főszerkesztő a Móra Kiadó a 75. születésnapja a Könyvbárban. Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu
Lovász Andrea főszerkesztő a Móra Kiadó 75. születésnapja a Könyvbárban. Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu

Hogyan tudnánk folytatni a következő sorokat? „Hol volt, hol nem, messze, messze, volt egy boglyos, lompos, loncsos és bozontos, Vackor nevű kicsi…”  (bizony, hogy medve!)

Mi van a titkos úton? Ki lakik a Négyszögletű Kerek Erdőben? Ugyan költői kérdésként hangoztak el Lovász Andrea, a kiadó jelenlegi főszerkesztőjének a közönséghez intézett gondolatai, de az idézett sorok között megbúvó mesefigurák mindannyiunk számára ismerősek. – Nevezhetjük ezt egy erős közös gyökérnek, kultúrkincsnek, valamiféle mesebeli gyerekkorból eredeztethető őstudásnak, kollektív kincsnek – foglalta össze a főszerkesztő. S bár őket is utolérték azok a rémhírek, melyek szerint nem érdemes könyveket kiadni kamaszoknak és gyerekeknek, ezeket a suttogásokat meg sem hallják, „annál is inkább, mert 75 évesen már kissé süketek vagyunk”.

Az ünnepség végén Kovács Zsanett a kiadó 2025-re tervezett programjairól, majd Béky Ildikó és Szalay Gábor, a tízéves Könyvbár tulajdonosai a Móra Kiadóval kötött közös együttműködéséről számoltak be, ezután pedig a közönség ízelítőt kapott a „Móra 75” ötfogásos menüjéből.