Kubrick 17 éves volt, mikor iskolába menet lefényképezte a Franklin D. Roosevelt halálhírét hirdető újságos standot a gyász miatt bánatos újságárussal. A képet elküldte a Look magazinnak, mely azon nyomban felvette fizetett fotóriporternek. Filmezéssel az 1950-es évek elején kezdett foglalkozni. Kezdetben amatőr dokumentumfilmeket csinált, melyeket maga fényképezett, vágott és rendezett. Félig amatőr módon készítette el első nagyjátékfilmjét 1953-ban Fear and Desire címmel. Az áttörést negyedik filmje, az 1957-es Dicsőség ösvényei hozta meg Kubrick számára. A Kirk Douglas főszereplésével készített, a kritika által, elismert háborúellenes filmben jelentek meg először a rendező stílusára jellemző filmes technikák, mint például a hosszú, ?bolyongó? snitt.

KubrickForLook

 

Kubrick 1962-ben Angliába utazott, ahol leforgatta a Vladimir Nabokov híres-hírhedt regényéből készített Lolita című filmjét. A rendezőnek megtetszett a helyi filmkészítési módszer, továbbá az, hogy társproducerként saját kezet kap filmjei elkészítésében, ezért úgy döntött, ebben az országban telepszik le és dolgozik tovább. Lolita című filmjében szerepelt először Peter Sellers, aki a két évvel későbbi Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni című alkotásában is főszerepet játszik.

 

A Dr. Strangelove elismerő kritikái után Kubrick érdeklődése a science fiction felé fordult. Azt tervezte, hogy elkészíti a ?közmondásosan jó sci-fi filmet?. A tervhez segítségül hívta az angol-srí lankai sci-fi írót, Arthur C. Clarke-ot, akinek közreműködésével négy éven keresztül készült a minden addigi konvenciót és technikai fogást felülmúló, máig a műfaj legnagyobb klasszikusának tartott 2001: Űrodüsszeia. Kubrick első és egyetlen Oscar-díját a film vizuális effektjeiért kapta. Három évvel később, jóval alacsonyabb költségvetésből készítette el az Anthony Burgess Gépnarancs című kultuszregényéből adaptált ? azóta kultuszfilmmé vált ? Mechanikus narancsot, mely szintén a jövőben, egy anti-utópisztikus Angliában játszódik. A film kendőzetlen brutalitása miatt hamar botrányokat szült. Angliában számos bűnesetet a filmnek tulajdonítottak, a rendező sok negatív kritikát és fenyegető levelet kapott. Kubrick saját maga vonta vissza a Mechanikus narancsot a brit forgalmazásból 16 héttel a bemutató után, így egészen haláláig nem lehetett moziban látni.

Stanley-Kubrick

 

A Stephen King horror-bestselleréből 1980-ban készített Ragyogás szintén kultuszfilmmé vált, köszönhetően Kubrick mesteri feszültségteremtő képességének, illetve Jack Nicholson és a főbb színészek tökéletes játékának. A rendező-producer 12 évvel utolsó rendezését követően forgatta életműve záró darabját, az 1999-es Tágra zárt szemeket, mely Arthur Schnitzler botránykönyve alapján készült. Kubrick szívrohamban halt meg 1999. március 7-én, így a film premierjét már nem érte meg.

 

Stanley Kubrick a XX. századi filmtörténet egyik meghatározó alakja volt. Filmjei teljes gyártási folyamatából kivette a részét, a forgatás minden percében jelen volt és a kiegészítő feladatok jelentős részét is felügyelte. Így fordulhatott elő, hogy a 2001: Űrodüsszeia speciális effektusaiért maga Kubrick kapta meg az Oscar-díjat.

Forrás: Wikipédia

Fotó: Wikipédia/nyfa.edu