2020-ban, Baka István halálának huszonötödik évfordulóján a költő tisztelői és barátai, szegedi magánemberek, a Baka István Baráti Kör tagjai indították útjára azt a kezdeményezést, amely a Szegeden élő és alkotó költő lírájának minél szélesebb körben való megismertetését tűzte ki céljául.
Szegedi magánemberek és vállalkozások finanszírozták annak a Baka István és Martin Heidegger találkozása a Molnár és a Tápai utca sarkán című kötetnek a megjelentetését is, amelyben tizenöt szerző osztotta meg egy-egy rövid írásban valamelyik Baka-vershez kapcsolódó élményét. A kis kötet méltán viseli a Bevezetés a Baka-univerzumba alcímet, és nem titkolt célja, hogy az olvasó kedvet kapjon a Baka-versek olvasásához.
A folyamat következő állomása a szerda délutáni vetítés, amelyhez Tóth Károly, valamint Bakos András újságíró tart bevezetőt.
A szegedi Virág Cukrászda is meglepetéssel készült a költő születésének évfordulójára. A cukrászda falára felkerült Baka István portréja, és a vendégek az asztalokon, elvihető lapon olvashatják a költő Virág Cukrászdáról írt, vidám hangulatú versét.
Baka István költő Szekszárdon született 1948. július 25-én. A szegedi egyetemen magyar–orosz szakon szerzett diplomát. Első versei a Tiszatájban jelentek meg 1969-ben. Költészetének meghatározó eleme az orosz irodalom, a klasszikus zene és tanára, Ilia Mihály, akinek figyelme egész életén át követte. Két év szekszárdi tanárkodás után 1974-ben került vissza a csongrádi megyeszékhelyre, ahol a Kincskereső című, gyermekeknek szóló irodalmi lap munkatársa, főmunkatársa, majd főszerkesztő-helyettese lett.
Szerkesztőségi szobája az idők során Szeged egyik fontos szellemi műhelyévé vált. Megfordult itt a magyarországi és a határon túli kultúra sok-sok jelentős személyisége: írók, költők, zeneszerzők, színészek, festők. 1993 őszén nagy sikerű műfordítás-szemináriumot indított a szegedi egyetemen. Az orosz líra egyik legjelesebb műfordítója volt.
Életműve nagy utat futott be, amelyet 1995. szeptember 20-án bekövetkezett korai halála tört ketté. Sírja a szekszárdi temetőben található, síremlékének alkotója Farkas Pál szobrászművész. Szülőházát 2001-ben avatták irodalmi emlékhellyé Szekszárdon.
A nyitókép forrása: Szegedi Tudományegyetem
