A Bar Kohba-felkelés föld alatti búvóhelyét tárták fel a régészek Galileában

Ez Galilea eddig felfedezett legnagyobb föld alatti alagútrendszere, melyet az egykori Hukok falu alá vájtak a mészkőbe. A régészek több száz törött agyag- és üvegedényt, egy drágakőhöz illő, de kő nélküli gyűrűt és számos más értékes leletet találtak.

A falu lakói az 66-os első zsidó felkelésre és a 132-es Bar Kohba-lázadásra készülve rejtekhellyé alakították át az addig víz tárolására szolgáló ciszternájukat. A veszély közeledtével megszüntettek egy addig mikvének, vagyis rituális fürdőnek használt föld alatti helyiséget, hogy alagutat ássanak onnan más üregekbe. Számos alagutat hoztak létre házaik alatt – föld alatti járataik rendszere körülbelül nyolc barlangot foglalt magába, és az összekötő járatokban kilencven fokban görbülő, meredek részeket hoztak létre, hogy megakadályozzák bennük az őket esetleg üldöző, erősen felfegyverzett római katonák közlekedését.

Hukok zsidó település volt a római korban, mintegy kétezer évvel ezelőtt. A jeruzsálemi és babiloni talmud megemlíti az i. sz. harmadik és negyedik században itt élő bölcseket, Pinhasz és Ezékiás rabbit. A búvóhely közelében fekvő dombon bizánci korból származó lenyűgöző, mozaikokkal díszített zsinagógát tártak fel a 2011-ben kezdett ásatásokon.  

„A rejtekhelyet közösségi módon tártuk fel az IAA azon elképzelésének megfelelően, hogy örökségükhöz kössük a helyi lakosokat” – mondta Einat Ambar-Armon, az IAA északi-izraeli régészeti-oktatási központjának igazgatója.  

„A búvóhelykomplexum bepillantást enged a hukoki és általában a galileai zsidók nehéz időszakába” – közölte az ásatásokat vezető Uri Berger, az IAA szakembere és Jinon Sivtiel professzor, a Cfáti Akadémiai Főiskola tanára.
A föld alatti alagútrendszer feltárása segít eldönteni a régi tudományos vitát, mely szerint a Bar Kohba-lázadás elért-e az északi Galileába, vagy csak a délebbi Júdeában és Izrael középső részén harcoltak.

A tudósok az alagutakban talált leleteket a Bar Kohba-felkelésre datálják, noha úgy vélik, hogy a járatok egy részét már az első, i. sz. 67-ben kitört zsidó lázadás idején használták.

Az IAA vezetésével, az izraeli örökségvédelmi minisztérium és Izrael Nemzeti Alapítványa segítségével az utóbbi hónapokban több száz diák, katona és önkéntes segítségével végezték a feltárást. Március 29-én és április 5-én a nagyközönség számára is bemutatják a helyet.