A jelenlegi helyzet is bizonyítja, a műtárgy értékálló befektetési eszköz, melynek az aranyhoz hasonló értékmegőrző tulajdonsága van. A tavalyi műtárgypiaci eredmények azt mutatják, hogy miközben a világ legnagyobb aukciósházai 20 százalék körüli bevételcsökkenést realizáltak, a kisebb piacok ellenállóbbak voltak a koronavírus-járvány hatásaival szemben. Az online árverésre való áttérés miatt a legmagasabb árfekvésű műveket kevésbé merték licitre bocsátani, ezek inkább privát eladással keltek el. Az adatok szerint a magyar a globális műtárgypiac kevesebb mint fél százalékát teszi ki, így Magyarországon is a kisebb piacoknál tapasztalható tendencia

Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezetője kiemelte: a 2020-as adataik alig mutatnak visszaesést, a forgalmuk még úgy sem csökkent, hogy a tavaszi szezonban leállt az értékesítés. A lezárások, az utazások elmaradása miatt több elkölthető pénze maradt a műtárgypiacon jelen lévő ügyfeleknek, akik akár nagyobb összegű festményekbe is beruháztak.

Mint mondta, bár hazánkban a gyűjtői réteg a globális arányokhoz képest elég szűk, néhány ezer ember, a 10 millió forint feletti művekért pedig 50-100 vevő versenyez, az online térnek köszönhetően egy új vásárlói réteg is megjelent a piacon. Ők azok, akik korábban a távolság miatt nem vettek részt az élő aukciókon vagy a megváltozott körülmények miatt új befektetési lehetőséget kerestek.

„Amikor valaki elkezd érdeklődni egy új befektetési terület iránt, akkor értelemszerűen a biztos nevekre fókuszál, azokra, akik száz éve is nagy értéket képviseltek. Ezek a klasszikusok” − mondta az ügyvezető, kiemelve: volt olyan árverésünk, ahol a legdrágább Munkácsy-festményre egy eddig számukra ismeretlen vevő licitált.

Erdei Márton, a Deloitte Private operatív vezetője elmondta: a magyar piacon a műkincsportfólió építése jellemzően inkább hobbi, a gyűjtők saját maguk kezelik értékeiket. Általában van egy fő tevékenysége − jellemzően aktív társasági részesedések és ingatlanbefektetések formájában − azoknak, akik jelentősebb műtárgy portfólióval rendelkeznek.

Hazánkban a 20. század elején alkotó magyar festők gyűjtése a jellemző, viszonylag szűk réteg az, aki nemzetközi környezetben, külföldi művészek munkáiból építi gyűjteményét. A kortárssal foglalkozók a legkisebb, ám folyamatosan növekvő szegmens, ők vállalatvezetői rétegből és a középosztály tetejéből kerülnek ki.

Erdei Márton elmondta: ha az elmúlt mintegy 30 év tendenciáit figyeljük, folyamatosan szélesedik az a réteg, amelyik megengedheti magának, hogy műtárgyakkal foglalkozzon. Az elmúlt év növekedése nem csupán az online értékesítés áttörésével magyarázható.

„A lezárások miatt nagyon sok olyan területen tapasztalható fellendülés, ami az otthonunkat érinti. Mivel akár hónapokig is a négy fal között voltunk, sokan dekorációs szándékkal is elkezdtek nyitni a műtárgyak felé” − mondta.

Ez is lehet az oka annak, hogy a kisebb nevek és az alacsonyabb értékű műtárgyak iránt is óriási kereslet tapasztalható. A műtárgynak befektetésként a legnagyobb előnye az értékálló képesség, a potenciális magas hozam és az élvezeti érték.

Kiemelt kép: Virág Judit Galéria Facebook