A bika a mediterrán kultúrában és a kubai építészet

A Magyar Nemzeti Galériában Harc a fenevaddal. A bika a spanyol és a mediterrán kultúrában címmel nyílik tárlat, amelyen 12 műalkotás – többek között Francisco de Goya, Ignacio Zuloaga és Fernando Botero műve – mutatja be a bikaviadalok szereplőinek kulturális jelentőségét. A Centrális Galériában a Kubai építészetek: A harmadik tér című kiállítás az építészeten keresztül vizsgálja a kulturális alkotótevékenység szembenálló kontextusait, amely a kubai forradalmat megelőző és azt követő évtizedektől egészen a mai napig fellelhető.

Az egyszerre rettegett és tisztelt, robosztus testfelépítésű impozáns állat, a bika már az ősidőktől fogva kultusz tárgyát képezte a nyugati civilizációban. A Földközi-tenger térségében élő népek a bátorság, az erőszak, a férfiasság, a megtermékenyítő erő, a királyi hatalom megtestesítőjeként tekintettek rá, és kiemelt jelentősége volt mind a vallási életben, mind a rítusok áldozati állataként.

A brutalitásuk miatt minden korban vitatott bikaviadalok ma is élő hagyománya nemcsak Spanyolországhoz köthető: Franciaország déli részén, Portugáliában és Latin-Amerika több országában napjainkig jelen van, Olaszországban pedig csak a 20. század elején szűnt meg.

A nagy tömegeket vonzó bikaviadalok összetett koreográfiája, szimbólumrendszere, szereplőinek délceg, férfias kiállása, csillogó ruházata kiváló témát biztosított a művészek számára, akik metszetsorozatokon, festményeken örökítették meg őket. A Spanyolországba látogató művészek, írók az egzotikus folklór részeként értékelték és dolgozták fel műveikben az ember és ellenfele, a vad állat, a bika látványos küzdelmének legkülönfélébb mozzanatait. A téma festőiségének megjelenítése mellett egyes alkotók – mint például a modern művészet meghatározó géniusza, Francisco de Goya – társadalomkritikát és az emberi természetről alkotott véleményüket is kifejezésre juttatták a képeiken. Az ő nyomdokaikon haladva dolgozták fel a bikaviadalokat és szereplőiket alkotásaikon a 19., a 20. és a 21. század jelentős spanyol és nemzetközi művészei. A Magyar Nemzeti Galériában november 22-ig látogatható kamaratárlaton a témát feldolgozó antik tárgyakat, festményeket, szobrokat, rajzokat és metszeteket láthat a közönség.

A Centrális Galériában augusztus 27-ig ingyenesen megtekinthető Kubai építészetek: A harmadik tér című tárlat a kubai építészet múltját és jelenét mutatja be, mely egy olyan kulturális harmadik tér kialakítására törekszik, ahol az egymásnak ellentmondó ideológiai narratívák gyakorlati párbeszédben találkoznak egymással.

A kurátorok, Adrian Labaut és Paloma Herrero E. Európában élő kubai építészek célja, hogy nyílt párbeszédet kezdeményezzenek a kortárs kubai építészetről: különböző valóságok ütköztetésével tárgyilagosan mutatják be az anyagot, elkerülve az előzetes értelmezések kényszerítő hatását, építészek, művészek, írók, professzorok és a legkülönbözőbb szakemberek hálózatát hozva létre annak érdekében, hogy kollektív alkotást, egy szerzőség nélküli munkát hozzanak létre.

Nyitókép: Alexandre Lunois: Bikaviadal (részlet)