Az interaktív elemekkel gazdagon tarkított kiállítás történelmi korokon átívelve mutatja be a veszprémi büntetéstörténetet, miközben megismerkedhetünk a korabeli büntetés-végrehajtás szakkifejezéseivel és az elítéltek személyes történeteivel is. De akár azt is megtudhatjuk, hogy a különféle testi fenyítések nevei hogyan épültek be a ma is beszélt köznyelvbe. Egyebek mellett az is kiderül, hogy honnan ered az „elcsigázott”, vagy a nagymamánk szájából oly sokszor hallott „hátrakötöm a sarkad” kifejezés.
– Célunk, hogy gondolatokat ébresszünk, véleménycserére és párbeszédre ösztönözzük a látogatókat, éppen ezért nem szerettünk volna a kiállítással állást foglalni, és nem is egy konkrét nézőpontból mutatjuk be a korabeli bűnelkövetőket és a büntetés-végrehajtást – mondta a megnyitón a Gizella-díjas Márkusné Vörös Hajnalka, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program projektfejlesztési tanácsadója.
Can Togay, a VEB2023 kulturális és kreatív főtanácsadója arra a szempontra mutatott rá, hogy „A bűn relatív, és a szabadság érték”. Szerinte a kiállítás egyik célja az, hogy a látogatók maguk formáljanak véleményt az ott feszegetett kérdésekről. – Olyan dilemmákról – tette hozzá –, hogy mi számított bűnnek egy-egy történelmi korban, mi lehet a börtön szerepe egy város életében, milyen hatással van a társadalomra a bűn és a büntetés, vagy miként is hatnak egy adott közösségre az elítéltek és az elkövetett bűntettek a fogságban töltött idő alatt és a rabok szabadulása után
.
A felújítási munkálatok során váratlan fordulatot jelentett, amikor a tervezett oktatóhelyiség padozatának bontásakor a régészek rábukkantak a régi tömlöc alapfalaira. Ugyan a régészeti kutatások és dokumentumok alapján elképzelhető volt, hogy a várbörtön helyén már korábban is tömlöc állt, azaz a hely története jóval korábbra nyúlik vissza, ám ez csak most nyert bizonyítást. A kiállításon a feltárt régészeti leleteket is megtekinthetik a látogatók.
Porga Gyula, Veszprém város polgármestere a látogatóközpont és a börtönkiállítás megnyitóján azt hangsúlyozta, hogy az Európa Kulturális Fővárosa program Veszprém sikertörténete, ami folytatódik a program befejezte után is. „A város olyan erőt kapott tavaly, olyan rejtett értékeket fedezett fel önmagában, amelyet tovább kell vinnünk. Ezért mindent megteszünk, hogy a kulturális évad adta lehetőségeket és örökséget méltó módon ápoljuk és óvjuk” – mondta.