Schmidt Mária a Kossuth rádió Napközben című műsorában emlékeztetett arra, hogy a cigányságnak hosszú évszázadok óta közös a sorsa a magyarsággal, ám a magyarországi cigányságnak nagyon sokszor még a többségi társadalomnál is nehezebb körülmények között kellett helyt állnia.

„A sorsfordító időszakokban mégis mindig számíthattunk egymásra” – jegyezte meg a történész, kiemelve az 1990-es marosvásárhelyi fekete március eseményeit, amikor a magyarellenes pogromok idején a helyi cigányság a magyarok védelmére kelt. De a koronavírus-járvány idején is ott vannak „cigány testvéreink” is azok között, akik a boltokban, az egészségügyi intézményekben helyt állnak – jegyezte meg.

Schmidt Mária felidézte, hogy száz évvel ezelőtt a magyarországi cigányság nagy része még szörnyű körülmények között élt, ezért a történész elmondása szerint a legnagyobb tisztelettel kell szólnunk arról, hogy mekkora utat járt be ez a közösség: mára saját értelmisége van, elismert művészei vannak, a cigányság soraiból rengetegen beilleszkedtek.

Fontos azonban, hogy a cigányság meg tudja őrizni saját kulturális értékeit is – figyelmeztetett Schmidt Mária, hozzátéve: az elmúlt években indított kampányok ezért nem csupán a többségi társadalom, hanem maguk a romák számára is igyekeztek felmutatni azokat a „büszkeségpontokat”, amelyekre építkezni lehet.

Az alapítvány ezért a kormány megbízásából kampányt indított a „30 éve szabadon” emlékév keretében, hogy bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyarországi cigány közösség felépítéséhez.

A romanap alkalmából nyolc magyar cigány élettörténet válhat széles körben ismertté: Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész, Kovács Zoltán iskolaszervező, Hegyesiné Orsós Éva tanár, Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, Horváth M. Judit fotóművész, Hága Antónia tanár, politikus, Nagy Gusztáv költő, műfordító és Szegedi Dezső színművész soha nem szakadtak el közösségüktől, felelősséget vállaltak a cigányság felemelkedéséért – mondta el Schmidt Mária a Kossuth Rádióban.

Nyitókép: Horváth M. Judit fotóművész 1995-ös fotója