Csák János az új kormánystruktúrára utalva emlékeztetett arra, hogy hosszú ideig nem volt kulturális minisztérium, ám ez most létrejött, kiegészülve az innovációval. Mindez azt jelzi, hogy a kormánynak fontos a hagyományos értelemben vett kultúra, de az innovációs kultúra elterjesztése is minden szektorban – jegyezte meg.

A miniszter elmondása szerint a most megalakult Kulturális és Innovációs Minisztérium hét területért: a kultúráért, az innovációért, a tudománypolitikáért, a felsőoktatásért, a szakképzésért, a vállalkozásfejlesztésért, valamint a családpolitikáért felelős.

A polgári kormányzat intézkedései alapvetően négy alapvető jó: a kötődés, valahová tartozás; a gondoskodás képessége; az egyensúly; valamint a béke és biztonság biztosítására vezethetők vissza. Ezek közül most különösen hangsúlyos a biztonság, hiszen ha nem dúlna a szomszédban háború, nem lenne szükség költségvetési kiigazításra, és minden másképpen nézne ki – magyarázta.

Csák János hangsúlyozta az eredményekben gondolkodás jelentőségét, elmondása szerint a kormányzásban fontos ugyanis a források biztosítása vagy a szabályok megalkotása, de még fontosabbak az eredmények és a megtérülés. Magyarország ma a GDP 1,3 százalékát fordítja a kultúrára, míg az EU-átlag 0,5 százalék – számolt be a miniszter, célként megjelölve a klebelsbergi kultúrkiválóság megvalósítását.

A családpolitika terén elmondása szerint három mutató különösen fontos: hogy az első gyerek mielőbb megszülessen, hogy a gyerekes háztartások jövedelme emelkedjen, valamint a kiszámíthatóság. Csák János felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetközi innovációs környezet rendkívül gyorsan változik, ezért a versenyképességhez innovatív, rugalmas, együttműködő munkavállalókra és vállalkozásokra van szükség.

Csák János és Setényi János. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A fejlesztendő területekről szólva a miniszter elismerte, hogy a hozzáadott érték terén jelenleg Magyarország az uniós országok utolsó negyedében van, ez azonban véleménye szerint nem eleve elrendelt helyzet. Több kutató, fejlesztő szakemberre van szükség, és növelni kell a GDP-arányos K+F-ráfordítást is, ez azonban csak akkor hoz eredményeket, ha közben az innovációs kultúra is fejlődik – közölte.

Csák János emlékeztetett arra, hogy a felsőoktatás finanszírozása évi 1055 milliárd forintra nőtt, ami a GDP több mint két százalékát jelenti. A felsőoktatás struktúráján nem tervez változtatást a kormány, most az eredmények megfigyelése jön – jegyezte meg, hozzátéve azonban, hogy közelíteni kell egymáshoz a reálgazdaságot és az egyetemi szférát.

A bemutatkozó beszédét követő beszélgetésen a miniszter arról is szólt, hogy a tudományos életben a szürkeállomány rendelkezésre áll, a szervezésen múlik, hogy ebből szabadalmak legyenek. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak, a Magyar Tudományos Akadémiának és a terület többi szereplőjének együtt kell küzdeniük a közös célokért, a tervek szerint erre már őszre meglesz a megoldás – közölte.

Az MTI-nek a kormányzati kulturális nagyberuházások jövőjéről szóló kérdésére válaszolva a miniszter hangsúlyozta, hogy sok minden függ a nemzetközi energiaáraktól. „Lesznek még beruházások, opciósan minden nyitva van hagyva” – fogalmazott, kiemelve a tervezett épületek közül az Új Nemzeti Galériát. Az is fontos azonban, hogy ne legyen ennyire Budapest-központú az ország – mondta el Csák János.

Nyitókép: Csák János. Fotó: MTI/Máthé Zoltán