A digitális vadnyugat korában a telefonunk hatlövetű fegyver

Film

Vajon lehallgatják a telefonunkat is? – jut eszébe nap mint nap mindenkinek, amikor úgy tűnik, mintha a hirdetők kitalálnák a gondolatainkat. Kinek ne jutott volna eszébe, hogy a számítógép kamerája figyeli őt? Ezeket jórészt az optimalizált hirdetések miatt érezzük így, amelyek többek között monitorozzák a keresési adatainkat és a kulcsszavakat is.

Megfigyelés alatt: az NSO és a Pegasus dokumentumfilm. Fotó: Warner Bros Discovery Hungary
Fotó: Warner Bros Discovery Hungary

De ez nem azt jelenti, hogy valaki a gépünkre telepítette volna az NSO Group izraeli kiberfegyverkezési vállalat Pegasus kémprogramját. Ettől persze még nem lehetünk nyugodtak. A Pegasus túl drága lenne ahhoz, hogy optimalizálja számunkra a Temut vagy a Zalandót, ezeket jórészt állami titkosszolgálatok vásárolják, és nemcsak a keresési előzményeinkből dolgoznak, hanem az összes információból, amit a számítógépünk, a telefonunk és a kocsink tárolt. Sőt tudtunk nélkül bekapcsolja az okoseszközök kameráját és a mikrofonokat, és mint egy kémfilmben, önmegsemmisítéssel tünteti el a telepítés bizonyítékait.

Többek között erről szól a Megfigyelés alatt című, a MAX-on futó dokumentumfilm. Matthew O'Neill és Perri Peltz filmes oknyomozását Ronan Farrow újságíró tényfeltáró cikkei alapján készítették, melynek narrátora, főszereplője maga Farrow. A Megfigyelés alatt elegánsan nem ad a fiatalemberhez kreditet, de gyorsan kideríthető, hogy ő Mia Farrow színésznő és Woody Allen közös gyermeke.

Ronan Farrow a Harvey Weinstein filmproducer szexuális visszaéléseit bemutató, a The New Yorker magazinban publikált oknyomozó riportjaiért 2018-ban Pulitzer-díjat nyert.

Ezúttal az izraeli NSO Group által kifejlesztett, eredetileg a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemhez használt kémprogram állt a célkeresztjében, amit a gyanú szerint világszerte számos kormány használ újságírók, ügyvédek, politikai ellenfelek és emberi jogi aktivisták megfigyelésére, az NSO Group és az izraeli védelmi minisztérium jóváhagyásával. A Pegasus kémprogram már 2011-ben létezett, akkor, amikor világszerte elterjedtek az okostelefonok. Az NSO azt állítja, hogy csak megbízható kormányoknak adta el ezt a bizonyos technológiát, amely segítheti a terror és a bűnözés elleni küzdelmet.

A szerződéseikben hangsúlyozzák, hogy az ügyfeleik a termékeiket kizárólag bűnügyi és nemzetbiztonsági nyomozásokhoz használják, és nem korlátozhatják az emberi jogokat. Farrow filmje azt mutatja be, hogy ez nem igaz.

A Citizen Lab 2016 augusztusában tette közzé a Pegasus első nyilvános technikai elemzéseit, miután a kémprogramot sikerült lokalizálni, majd hatástalanítani, pont akkor, amikor Ahmed Manszúr emirátusi emberi jogi aktivista iPhone-jára akarták telepíteni. Manszúr egy szöveges üzenetet kapott, amelyben „titkokat” ígértek az Egyesült Arab Emírségek börtöneiben zajló kínzásokról, azzal a feltétellel, ha rákattint egy linkre. Manszúr elküldte a linket a Torontói Egyetemen működő Citizen Lab laboratóriumának, amely a vizsgálata után megállapította: ha Manszúr a linkre kattint, akkor azzal telepítette volna a kémprogramot.

A kutatók észrevették, hogy a link mögötti szoftver kódja az NSO Group Pegasus nevű termékre hivatkozik. A Citizen Lab értesítette az Apple biztonsági csapatát, amely tíz napon belül befoltozta a hibákat, és frissítést adott ki az iOS-re. (A macOS-re hat nappal később adtak ki javítást.) Persze, a szoftverfrissítések miatt a Pegasust is folyamatosan fejlesztik, újabb és újabb hibákat keresve a rendszerekben. A kémprogramok készítése nemcsak számítógépek nagy csatájáról szól, hanem az emberi tényezőről is, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az az eset, amikor a The Washington Post újságíróját, Dzsamál Hasogdzsit, a szaúdi emberi jogi aktivistát meggyilkolták, majd feldarabolták Isztambul szaúdi konzulátusán.

Ezután a Kanadában élő szaúdi disszidens, Omar Abdulaziz Izraelben keresetet nyújtott be az NSO Group ellen, azzal vádolva a céget, hogy a szaúdi kormány a kémprogram segítségével gyilkoltatta meg Hasogdzsit. 

Az Egyesült Államok tavaly elrendelte az NSO-val való üzletkötés amerikai tilalmát, és a bíróság kimondta, hogy az NSO Group felelős 1400 WhatsApp-felhasználó készülékének feltöréséért. A bíró megállapította, hogy az NSO Group megsértette a számítógépes csalásról és visszaélésről szóló törvényt, így a cég feketelistára került.

Az NSO a világ egyik leginkább elutasított tech cége, többek között azért is, mert kiszivárgott egy 50 ezer telefonszámot tartalmazó lista, amelyre Pegasust akartak telepíteni. Ez döbbenetesen nagy szám, ha megvalósul, az ipari méretű megfigyelés lett volna.

Tavaly már olyan szintre fejlesztették a Pegasust, hogy nulla kattintással, azaz a megfigyelni kívánt személy beavatkozása nélkül futtatható, azaz a célpontnak nem kell szöveges üzenetben vagy e-mailben található rosszindulatú linkre kattintania. Tehát  bárki, aki birtokolja a programot, különösebb rizikó és erőforrás igénylése nélkül képes totális megfigyelésre és kontrollra. Ezek az úgynevezett nullklikkes támadások esetén a kémprogram akkor is települ, ha a célszemélyt felhívják, de nem veszi fel a telefonját. És persze, hogy kerek legyen a történet, magának Ronan Farrow-nak, a Megfigyelés alatt: az NSO Group és a Pegasus című dokumentumfilm főszereplőjének telefonját is megfertőzték.

Biztosan vannak, akik azt mondják, hogy szükség van ezekre a kémprogramokra, hiszen az nem járja, hogy diktatúrák, hibrid rezsimek használják, de fejlett demokráciák nem, és az is igaz, hogy Pegasus segítségével kapták el a mexikói drogbárót, Joaquín Archivaldo Guzmánt, azaz a Köpcöst. Ugyanakkor, amikor kiderül, hogy egész nagyvárosnyi embert figyelnek meg egyszerre, köztük újságírókat és emberjogi aktivistákat, azok szüleit és gyerekeit, és még rengeteg civilt, akkor azt mondják sokan, hogy az NSO nem tudja garantálni a tisztességes felhasználást. Ugyanakkor az NSO Group hangsúlyozza, hogy ők biztonságos protokollt alkalmaznak, hogy ne sérüljenek az emberi jogok.

A film pont ezt állítja, hogy igenis sérülnek az emberi jogok.

Ronan Farrow ezt többek között a katalán függetlenségi mozgalom elleni állami kémkedéssel bizonyítja. A spanyol kormány – amely megfelel a demokrácia kritériumainak, különösen a távoli Izraelből nézve – katalán politikusok tucatjait és azok családtagjait, a szülőket és még az ismerősök ismerőseit is lehallgatta. A spanyol kormány a leleplező cikkek után beismerte, hogy megfigyelték a katalánokat, majd kirúgták a hírszerzés vezetőjét… Ez volt a tüntetéssorozattal végződő katalan gate, a világ legnagyobb belföldi hírszerzési akciója. Csak ennyi volt az ára, hogy megakadályozzák a katalánok függetlenedési mozgalmát? Ez simán megérte a spanyol kormánynak. És simán megéri bárkinek is kifizetni azt a néhány millió eurót vagy dollárt, ha hatalomban tud maradni.

Farrow bejutott az NSO Herzlijában található irodaházába is, ami olyan, mintha egy nyugati startup cég központja lenne, beszélt kilépett alkalmazottakkal is. Idáig 45 állam rendelte meg a Pegasust. A baj az, hogy a megfigyelési technológia a legtöbb országban szabályozatlan, az erre vonatkozó jogszabályok afféle nesze semmi, fogd meg jól szabályok. Ahogy a Megfigyelés alatt: az NSO Group és a Pegasus-ban elhangzik:

a digitális vadnyugat korszakában élünk.

Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy ebben a nyomkeresős westernben a legtöbben törvényen kívüliek, és az okostelefonok a hatlövetű fegyverek. És azokat terelik rezervátumba, akik a kelleténél többször hivatkoznak az emberi jogokra.

15 éven aluliaknak nem ajánlott, 58 perc, 2024. HBO MAX