ökológia
Kállai Márton: A közösségi kertek város és természet egymás mellett létezését szimbolizálják
Ha minden összeomlik, vajon mit lehet még tenni? A Reális utópia című kiállítás ebből a helyzetből indul, de itt nem áll meg: a cselekvő remény művészete azt vizsgálja, hogyan mozdíthatók el a disztópikus képek a cselekvés irányába.
Mészáros Zsolt: Ugyanolyan nagy mosollyal megyek rózsát metszeni, mint gyomlálni
Mészáros Zsolt, a Kertészkedés minden szezonra című közösségi oldal tartalomgyártója még csak 26 éves, de már 45 ezren követik a gondolatait a természet és az ember kapcsolatáról. Most hivatástudatról, a természet szépségeiről, és a Kultúraponton hamarosan induló sorozatáról beszélgettünk vele.
Vidám zöldségtermesztés a nukleáris katasztrófák árnyékában
Aki kézbe vette Sam Coffman Túlélők kertje – Hogyan termesszük meg magunknak az élelmiszert? című könyvét, már bizonyára locsolt a teraszán paradicsompalántákat, vagy rendszeresen jár a hegymászós alaptáborok hippis világát idéző közösségi kertekbe, hogy leszüretelje az epret.
A túlélés záloga nem a víz és az élelem lesz, hanem a közösség
Béres Tamás teológust, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezetőjét hallgatva a világvégejóslatokat övező pánik helyét a józan bizakodás veszi át.
Oázisokat találtunk a budapesti betontengerben
Sok fővárosi ember napjainak nem része a zöld környezet, talán el is mennek a természet kisebb csodái mellett. Zöld szigeteket kerestünk fel a fővárosban.
A talajromlás miatti minőségi éhezés a fejlett világ lakóinak felét sújtja
Nem a gyomok, hanem a szántás az igazi ellenség, állítja dr. Gyulai Iván ökológus, aki szerint hagyni kell, hogy a természet végezze a dolgát.
Ő írt először a Föld kékségéről, és feltalálta a repülőgép szót
Az irodalom sok mindenre képes: köztük talán arra is, hogy a klímaszorongást pozitív cselekvőképességgé formálja. Jókai regényei ebben kiváló alapként szolgálhatnak.
Miért káros, ahogyan a természetről gondolkodunk?
Hogyan alakítható ki az ember és a természet közötti harmónia? Irodalmi nagyjaink idézeteit gyűjtöttük össze.
Milyen szerepe lehet az irodalomnak a klímaváltozásban?
Vajon képes-e helytállni ott, ahol a tudományos közlés csődöt mondott? Természet és irodalom témájú sorozatunk első részében ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Az éghajlatváltozás, a fajok kihalása és a vízminőség romlása egymással összefüggő problémák
A természetvédelmi és környezeti kihívásokkal foglalkozó tudósok új jelentése rámutat arra, hogy az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, a vízminőség romlása és az élelmiszer-biztonság szorosan összekapcsolódik. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások Kormányközi Platformja (IPBES) átfogó jelentése megállapítja: e problémákat nem lehet egymástól elszigetelten kezelni.
A pénz, ami létrehozta a problémát, nem képes megoldani azt
A gazdasági mutatók újragondolása és a természeti erőforrások igazságos elosztása nélkül nincs fenntartható jövő – állítja dr. Gyulai Iván ökológus.
Börtönbe mennek az Egyesült Államok alkotmányára vörös port szóró aktivisták
Az aktivisták korábban más múzeumi vandalizmusokban is részt vettek, például egy Degas-szobrot és egy polgárháborús emlékművet is megrongáltak.
A disztópia helyett az utópia hozhatja el a világelejét
Az ökológiai válság komoly kihívás, de vajon mindent tudunk róla? Takács-Sánta András szerint a jövő még alakítható, csak a cselekvésen múlik.
A nagypolitika tette turistaparadicsommá a Balatont
Rehák Géza Vörös Riviéra című kötete bemutatja, hogyan jött létre politikai akaratból Magyarország legfőbb turisztikai desztinációja.
A velencei csatornákat kukának használják a város lakói
A velencei gondolások szövetségének búvárai 6,5 tonna szemetet halásztak ki vasárnap a város csatornáiból – közölte az olasz sajtó.
A világot csak olyan emberek képesek megváltoztatni, akik már változtattak a saját szokásaikon
Közeleg a világvége, vagy már itt is van? A modern világ ökológiai önpusztítását boncolgatta Lányi András filozófus és Jordán Ferenc hálózatkutató biológus.