ökológia
Vidám zöldségtermesztés a nukleáris katasztrófák árnyékában
Aki kézbe vette Sam Coffman Túlélők kertje – Hogyan termesszük meg magunknak az élelmiszert? című könyvét, már bizonyára locsolt a teraszán paradicsompalántákat, vagy rendszeresen jár a hegymászós alaptáborok hippis világát idéző közösségi kertekbe, hogy leszüretelje az epret.
A túlélés záloga nem a víz és az élelem lesz, hanem a közösség
Béres Tamás teológust, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezetőjét hallgatva a világvégejóslatokat övező pánik helyét a józan bizakodás veszi át.
Oázisokat találtunk a budapesti betontengerben
Sok fővárosi ember napjainak nem része a zöld környezet, talán el is mennek a természet kisebb csodái mellett. Zöld szigeteket kerestünk fel a fővárosban.
A talajromlás miatti minőségi éhezés a fejlett világ lakóinak felét sújtja
Nem a gyomok, hanem a szántás az igazi ellenség, állítja dr. Gyulai Iván ökológus, aki szerint hagyni kell, hogy a természet végezze a dolgát.
Ő írt először a Föld kékségéről, és feltalálta a repülőgép szót
Az irodalom sok mindenre képes: köztük talán arra is, hogy a klímaszorongást pozitív cselekvőképességgé formálja. Jókai regényei ebben kiváló alapként szolgálhatnak.
Miért káros, ahogyan a természetről gondolkodunk?
Hogyan alakítható ki az ember és a természet közötti harmónia? Irodalmi nagyjaink idézeteit gyűjtöttük össze.
Milyen szerepe lehet az irodalomnak a klímaváltozásban?
Vajon képes-e helytállni ott, ahol a tudományos közlés csődöt mondott? Természet és irodalom témájú sorozatunk első részében ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Az éghajlatváltozás, a fajok kihalása és a vízminőség romlása egymással összefüggő problémák
A természetvédelmi és környezeti kihívásokkal foglalkozó tudósok új jelentése rámutat arra, hogy az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, a vízminőség romlása és az élelmiszer-biztonság szorosan összekapcsolódik. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások Kormányközi Platformja (IPBES) átfogó jelentése megállapítja: e problémákat nem lehet egymástól elszigetelten kezelni.
A pénz, ami létrehozta a problémát, nem képes megoldani azt
A gazdasági mutatók újragondolása és a természeti erőforrások igazságos elosztása nélkül nincs fenntartható jövő – állítja dr. Gyulai Iván ökológus.
Börtönbe mennek az Egyesült Államok alkotmányára vörös port szóró aktivisták
Az aktivisták korábban más múzeumi vandalizmusokban is részt vettek, például egy Degas-szobrot és egy polgárháborús emlékművet is megrongáltak.
A disztópia helyett az utópia hozhatja el a világelejét
Az ökológiai válság komoly kihívás, de vajon mindent tudunk róla? Takács-Sánta András szerint a jövő még alakítható, csak a cselekvésen múlik.
A nagypolitika tette turistaparadicsommá a Balatont
Rehák Géza Vörös Riviéra című kötete bemutatja, hogyan jött létre politikai akaratból Magyarország legfőbb turisztikai desztinációja.
A velencei csatornákat kukának használják a város lakói
A velencei gondolások szövetségének búvárai 6,5 tonna szemetet halásztak ki vasárnap a város csatornáiból – közölte az olasz sajtó.
A világot csak olyan emberek képesek megváltoztatni, akik már változtattak a saját szokásaikon
Közeleg a világvége, vagy már itt is van? A modern világ ökológiai önpusztítását boncolgatta Lányi András filozófus és Jordán Ferenc hálózatkutató biológus.
Szappantartóját már Benedict Cumberbatch is használja
Gyeviki Hajnal kerámiaművész ökologikus, ugyanakkor sok szempontból archaikus mesterségét meglepő könnyedséggel köti össze az adatvizualizációval is.
Egy kerti tó is segíthet a biológiai sokféleség megőrzésében
Számos védett faj fennmaradását segítik a kerti dísztavak, különösen akkor, ha nincsenek telezsúfolva egzotikus halakkal. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) kutatóinak a lakosság bevonásával készített, az Urban Ecosystems folyóiratban megjelent tanulmánya arra is rávilágít, hogy európai összevetésben a magyar kertekben épített tavacskák a nagyobbak közé tartoznak.