Vörösfejű_Manikonyik_11.jpg

Vörösfejű Manikonyik dühbe gurul

A dühről, haragról szól a kecskeméti bábszínház legújabb előadása. A darab ötletét olyan gyermekek adták, akik hamarabb dühbe gurulnak, mint a többiek, akiket bosszant, amikor nem az ő szabályaik szerint alakul a játék, és ettől indulatosak lesznek.

A rendező, Jankovics Péter ötletéből Cseri Hanna írt a korosztály számára izgalmas történetet.

A Vörösfejű Manikonyik című előadás történetében Zolika és Marcika barátok. Eleinte felszabadultan játszanak, de aztán hamar kiderül, hogy Zolikát nagyon idegesíti, ha barátja mást akar, és ilyenkor nagyon dühös lesz.

„Előadásunk a hasonló helyzetekben felszínre törő indulatok kezeléséről szól. Ez a probléma minden korosztályban megtalálható, de mi most elsősorban az óvodásokra koncentráltunk, és az ő szemszögükből közelítettük meg a témát” ­– mesélte a rendező, Jankovics Péter. A történet szerint, amikor Zolika dühös lesz, átkerül egy másik dimenzióba, ahol nagyon érdekes lényekkel találkozik. Kiderül, hogy ők még nála is mérgesebbek, de közben nagyon szórakoztató is, hogy mi mindenen képesek felbosszantani magukat. És valahogy az ő példájukon keresztül kezdi el megérteni, hogy a kiabálás, a veszekedés és pláne a verekedés nem  menő. És minden állomáson, ahol végigmegy, elrak egy kis útravalót, egy mondatot, egy gesztust, amiből szépen összerakja magában azt, hogy miért is nem jó így viselkedni.

A rendező szerint azért is fontos foglalkozni ezzel a témával, mert nem ért egyet azzal, ha egy gyereket, aki nem tudja kezelni az indulatait, valamiféle büntetéssel próbálják meg jó útra téríteni. „Véleményem szerint meg kell találni az okát annak, hogy miért is kerül valaki ilyen helyzetbe, hogy aztán fejleszthető legyen az adott gyerkőcben ez a dolog” – fogalmazott.

Vörösfejű Manikonyik
Vörösfejű Manikonyik

Jankovics Péter elmondta: szeretné, ha mindenki maga jönne rá, ismerné fel azt, hogy igen, ilyen velem is elő szokott fordulni. Az előadás pedig abban próbál segíteni, hogy megoldást találjunk arra, hogyan tudjuk kezelni a hasonló helyzeteket.

A produkció látványvilága, vizualitása Virág Vivien látványtervező munkája. Az előadás különféle jeleneteiben számos bábtechnikát – muppet, bunraku, kesztyűsbáb – használnak a színészek. A darab díszlete pedig egy egészen egyszerűnek tűnő szerkezet, amely bárhogyan alakítható, szétszedhető, hajlítható, így könnyedén lehet benne változatos tereket kialakítani a történet különféle helyszíneihez és az alkalmazott bábtechnikákhoz igazodva.

A zenét a rendező, Jankovics Péter szerezte. A darab szereplői Dupák Fanni, Kedves Csaba és Szekeres Máté. Az óvodásoknak szóló, Vörösfejű Manikonyik című előadást március 1-jén mutatja be a kecskeméti Ciróka Bábszínház társulata.

Ez is érdekelheti

A kis Magyarország táncait adja elő az Állami Népi Együttes

November 7-én 19 órakor mutatja be legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadását a Hagyományok Házában a Magyar Állami Népi Együttes. A produkció a kis Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba, hat fiatal koreográfus alkotói látásmódján keresztül. A zenei koncepció Pál István Szalonna munkája.

Rajna Martin vezényletével mutatják be Wagner Lohengrinjét az Operában

Látványos kivitelben, nemzetközi és magyar szereposztással, Almási-Tóth András rendezésében, Rajna Martin vezényletével mutatja be Wagner Lohengrin című operáját november 15-én a Magyar Állami Operaház. A több mint 250 fős produkció főbb szerepeit Christopher Sokolowski és Brickner Szabolcs, Johanni van Oostrum és Kolonits Klára, valamint Kutasi Judit és Rálik Szilvia alakítják.

Az Apám lánya az emberkereskedelem áldozataira fókuszál

A hallgatásról, az eltűnésről és az igazsággal való szembenézésről szól Podhradská Lea személyes dokumentumfilmje, az Apám lánya, amelynek előzetesét az emberkereskedelem elleni küzdelem európai világnapjához időzítették az alkotók, felhívva a figyelmet arra, hogy emberek milliói válnak az emberkereskedelem áldozataivá. A filmet december 4-től láthatjuk a mozikban.

Csendes Barát látta először hazánkban a Csendes barátot

Enyedi Ildikó – miután Csendes barát című filmje a velencei filmfesztivál hat díja után Torontóban megtartott észak-amerikai premierjéről hazaérkezett – az ormánsági Sellyén is bemutatta új moziját, hogy annak negyedik főszereplője, a sellyei kastélypark kétszáz éves Ginkgo biloba fája is megnézhesse az alkotást.