A féltékenység ezer arcát mutatja meg a MÁV Szimfonikus Zenekar

Egyéb

A MÁV Szimfonikus Zenekar január 25-i hangversenyén két zenemű is az örök idők óta létező, sok bánatot, sőt tragédiát okozó érzelmet, a féltékenységet járja körül, illeszkedve a Farkas Róbert vezető karmester által az aktuális évadra tervezett „szerelem és szenvedély” tematikához.

A hangversenyen elsőként Dvořák Othello-nyitánya csendül fel, amely az 1890-ben komponált Természet, élet, szerelem című trilógia egyik darabja. A zenemű Shakespeare tragédiájának drámai összefoglalását adja. A szerző később szétválasztotta, és önálló opusszámokkal látta el a trilógia darabjait. A harmadikat azóta nevezik Othello-nyitány, op. 93-nak.

Ezt követi Rahmanyinov Paganini-szonátája, amelyet a zeneszerző negyedik zongoraversenyének tartanak, és amit 1934 nyarán, hosszú és fárasztó koncertsorozatok után Franciaországban komponált. Ekkortájt erősen érdeklődött a „kész témák” feldolgozása iránt, így keltette fel figyelmét Paganini caprice-sorozatának híres, 24. (a-moll) darabja. Ezt az egyszerűségében is nagyon karakteres témát egyébként Brahms és Liszt is feldolgozta korábban.

A szonáta után Leoš Janáček Féltékenysége csendül fel, ami eredetileg ugyan a cseh zeneszerző operája, a Jenůfa nyitánya volt, végül önálló zeneműként lett világhírű. A koncert műsorát Stravinsky Petruska című balettszvitjének – a szerző által – átdolgozott, 1947-es változata zárja.

A hangverseny szólistája a Liszt-díjas Farkas Gábor zongoraművész, több nemzetközi zongoraverseny győztese. A koncerten Farkas Róbert, a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestere vezényel.

A képen Farkas Róbert. Fotó: Marco Borggreve