DALINDA_HJL_00354.jpg

A férfierő és a női lélek találkozása a színpadon

Három évtizede járt zenei út után a Kerekes Band visszafogottabb, akusztikus megszólalás felé fordult, míg a Dalinda kilépett az a cappella keretei közül. A két zenekar közös albuma Vadon címmel jelent meg, amit augusztus 30-án teljes estés koncerten mutatnak be a Kobuci Kertben. A Vadon a férfi- és női energiák találkozását ünnepli az akusztikus zene és az énekhang erejére építve.

Két világ egy lemezen

Két jól elkülöníthető zenei világ találkozásának tűnhet a Kerekes Band és a Dalinda együttműködése. Az egyik oldalon egy több mint harmincéves zenekar áll, amely a gyimesi és moldvai népzene, a rock, a funk és a pszichedelikus zene elemeiből alakította ki saját hangját; a másikon három női énekhang, amely a magyar népdalokból kiindulva, hangszeres kíséret nélkül épített fel önálló zenei világot.

Az 1995-ben Egerben alakult Kerekes Band a moldvai és gyimesi táncházak világából indult, majd fokozatosan nyitott a rock, a funk és más kortárs műfajok felé. A pásztorfurulya, a koboz és a brácsa mellé basszusgitár és dob került, ebből alakult ki az általuk etnofunkként meghatározott hangzás. A zenekar az elmúlt három évtizedben 33 országban koncertezett, a jamaicai Ocho Rios Jazz Festivaltól az Open’erig és az Eurosonicig, a Pimaszt a brit Songlines magazin 2005 legjobb világzenei lemezei közé választotta, két albumuk Fonogram-díjat kapott, 2026-ban pedig a zenekart Liszt Ferenc-díjjal ismerték el.

A Dalinda más irányból érkezett ugyanahhoz a zenei hagyományhoz. Az együttes története a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének szakán kezdődött, 2015 óta koncerteznek Dalinda néven. A jelenlegi triót Nádasdy Fanni, Paár Julianna és Tímár Sára alkotja. Zenéjük alapja a magyar autentikus népdaléneklés, amit a magyar népzenében kevésbé megszokott többszólamúsággal és saját átdolgozásokkal szólaltatnak meg. Első albumuk 2018-ban, Átjárók című második lemezük 2020-ban jelent meg; fennállásuk tizedik évfordulóját tavaly a Müpában ünnepelték.

Mit hallani a Vadonban?

A májusban megjelent Vadon azért érdekes állomás mindkét együttes történetében, mert egyikük sem a saját megszokott zenei nyelvét viszi tovább.

A Kerekes Band ezúttal visszavesz az etnofunk korábbi erejéből: az elektromos, erőteljesen ritmikus megszólalás helyére akusztikusabb hangszerelés, nagyobb tér és tudatosabban visszatartott energia kerül. A Dalinda három énekese ezzel párhuzamosan elhagyja az a cappella kizárólagosságát, hangjuk a zenekari hangszerelés részévé válik.

Az eredmény nem hagyományos értelemben vett népzenei lemez, és nem is a Kerekes Band korábbi világának vokális kiegészítése. A tizenkét számos, mintegy 45 perces albumon a népzenei dallamkincs, a többszólamú női ének, a furulya és a koboz mellett a zenekar improvizatív múltja is jelen marad. Az Esőtánc, az Álomszőtte vagy a Szentjánosbogár rétegzetten építkező hangszerelése mellett a Tisztás és az Ősök völgye inkább a tánczenei szerkezetekhez nyúl, míg a lemezt záró Békés Expresszben a népzenei motívumok már kifejezetten mai dalszerkezetben jelennek meg.

A közös munka egyik fontos eleme az énekhang visszatérése a Kerekes Band zenéjébe. Az együttes hosszú instrumentális időszaka után a Vadon ismét dalokban gondolkodik, miközben a Dalinda számára éppen az ellenkező irány jelenti az újdonságot. Az emberi hang furulyával, kobozzal, brácsával és a zenekar ritmusszekciójával lép párbeszédbe. A címadó Vadon ennek a találkozásnak a képét is magában hordozza. A lemez visszatérő témája a férfi- és női energiák kapcsolata, de a zenei anyag ennél tágabban beszél ösztönösségről és fegyelemről, hagyományról és annak mai újraértelmezéséről.

A Vadon a Fonó gondozásában jelent meg, és bekerült a kiadó harmincadik évfordulójára kiadott vinylsorozatába is. A Kerekes Band és a Dalinda augusztus 30-án a Kobuci Kertben teljes estés koncerten mutatja be az albumot.

Címlapkép: A Dalinda fellépése a Művészetek Völgyében 2025-ben. Fotó: Hegyi Júlia Lili/Kultúra.hu