Trapper farmer, kacsintós pénztárca, moncsicsi – a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeum az 1970–1980-as évek világában repíti vissza a vásárlókat.

A hajdúszoboszlói múzeum kiállítása Dalnoky Ferenc és felesége országos hírű retrógyűjteményére épül, amely 15 éve látható állandó múzeumi kiállításon. Különleges darabjai kiválóan szemléltetik az 1970–1980-as évek életmódját. A tematikus tárlat a lakótér, a konyha, a gyermekkor, a szórakozás és a fogyasztás tárgyi kultúráját mutatja be könnyed és interaktív módon. A látogatók nemcsak megnézhetik, de fel is próbálhatják az otthonkát vagy a trapéznadrágot. Az olyan országosan ismert márkák mellett, mint a Trapper, a Tisza, a Traubi vagy a Márka, a különlegességnek számító debreceni darabok, gyártmányok is megjelennek a kiállításban. Ilyen például a Debreceni Műanyagipari és Gombgyártó Vállalat által előállított Csepel Bulldog típusú teherautó óvodai homokozóba illő játékmakettje. E tárgyak kis része mára legfeljebb a legendás debreceni Zsibogón (a helyi lengyel- vagy KGST-, újabban használtcikk-piacon) kapható, többségük azonban igazi ritkasággá vált az elmúlt évtizedekben.

A kacsintós pénztárcát egykor kamionszámra vitték Csehszlovákiába. Ehhez az eredetileg japán gyártású, többdimenziós képeslapokat Bécsben vásárolták fel, majd itthon applikálták a magyar trafikosok. A hiányok ellenére az 1970-es évektől bővült a fogyasztási cikkek kínálata, és ekkor jelentek meg az első amerikai termékek is. A korábban a „nyugat ópiumának” csúfolt Coca-Colát 1968-tól a Magyar Likőripari Vállalat kőbányai üzemében is gyártottak, így könnyen presztízsitallá válhatott. Ekkor került forgalomba a magyar Sztár és Oázis üdítő is, amelyeket sárga színük miatt csak „szőke kólának” becéztek a fiatalok.

A korábban uniformizált öltözködést először az ifjúsági szubkultúrák (beat, rock) lazították fel. A társadalom viszonylag hamar elfogadta a korszak két kultikus ruhadarabját, a miniszoknyát és a farmernadrágot. Előbbihez tupírozott fizura, utóbbihoz hosszú haj dukált. Ekkor lett tipikus otthoni viselet például a „mackóként” emlegetett tréningnadrág, az ujjatlan otthonka, a műszálas ingpulóver, a hosszú nyakú garbó és a műbőr kabát is. Kiterjedt a bolthálózat, megjelentek az első nagyáruházak, a Centrum és a Skála. Egyre igényesebb lett a kereslet, amelyre nagy hatást gyakorolt a nyugati fogyasztói kultúra. A ’80-as években már egyfajta társadalmi elvárás lett a jólöltözöttség, a nemzetközi divattrendek követése. Az áhított nyugati javak egy részét megpróbálta helyettesíteni a hazai ipar, de a nehezen beszerezhető termékek továbbra is a csempészet által kerültek az országba.

A tárlat március 13-án nyílik a debreceni Fórum bevásárlóközpontban. A kiállítást folyamatos tárlatvezetések és játékos múzeumpedagógiai foglalkozások egészítik ki.