„Shakespeare Macbethje szörnyeteg, egyszersmind persze báb is, és Lady Macbeth is szörnyeteg. Az én Makbettem nem szörnyeteg. Csak ugyanolyan gyáva, gyalázatos és hataloméhes, mint Duncan, Banco, Glamis vagy Candor. Átlagember” − mondja Macbeth-átiratáról Eugène Ionesco román származású francia drámaíró. Az abszurd vígjáték szereplői nevetséges és egyben ijesztő világban élnek, ahol a shakespeare-i világ a feje tetejére áll. A Makbett vígjáték a harag természetéről, ami minden emberben ott szunnyad, hogy aztán a legváratlanabb pillanatban ébredjen fel.

„Átírni klasszikus műveket olyan, mint kart ragasztani a milói Vénuszra. Csakhogy én nem átírom, hanem folytatom Shakespeare-t… Számomra Macbeth archetípus, struktúra; én azt csinálom, amit a klasszicista francia drámaírók csináltak az antikokkal” – mesélt munkamódszeréről 1973-ban Ionesco, aki a hidegháborús időszakban Macbeth révén látta megmutathatónak az újratermelődő emberi gyarlóságok ki nem apadó halmazát: az arrogáns törtetést, a korrupciót, a gyávaságot, a hatalmi és anyagi telhetetlenséget.

A november 4-től látható debreceni Makbett szerepeiben Bakota Árpád, Csata Zsolt, Gelányi Bence, Kiss Gergely Máté, Kránicz Richárd, Mészáros Ibolya, Mercs János, Tolnai Hella, Vranyecz Artúr és Vrabecz Botond látható. A díszletet Marijus Jacovskis tervezte, a jelmeztervező Tihanyi Ildikó.

Nyitókép: a Makbett próbája, középen Alekszej Zolotovickij rendező. Fotó: Molnár Péter