Andrea Palladio olasz építész – bár földrajzilag könnyen behatárolható kis területen alkotott 500 évvel ezelőtt –, mégis a mai napig hatással van a világ építészetére. Az észak-itáliai mester művei sokak számára az etalont testesítik meg, az alaposság, a szépség, a praktikum, az építészeti harmónia fogalmait azonosítják vele.
„Szíveskedjék Kegyelmességed Martin kőművesmesternek megmondani, hogy ne nagyon siessen leszedni a loggia boltozatának támasztékát, hanem hagyja ott néhány napig, hogy a mész megszilárduljon: nem akarnám, hogy valami szerencsétlenség történjék, ha túl korán szedi le a támasztékot. Nem lévén más elintézni valóm, Kegyelmességed kezeit csókolom. Velence '60 július utolsó napján, Szolgája Andrea Palladio.”
A fenti levelet a Magyar Országos Levéltár őrzi, Palladio írta egy magyar nemes számára – kutatások és feltételezések szerint Nádasdy Tamásnak. A sárvári vár kapujáról lehet szó, amely jelentősen különbözik hazánk többi e korban épült kastélyának bejáratától, és egyben leginkább hasonlít az itáliai épületekhez.
Nádasdy-vár, Sárvár
Mivel azonban a fennmaradt levél nem jelöli sem a levél címzettjét, sem azt, hogy melyik épület boltozatán aggódik, a magyarországi megrendelés pontos szála nem kibogozható, csupán annyi biztos, hogy Palladio Magyarországról is kapott megrendelést, és ennek eleget is tett.
A Padovában 1508-ban született építész hármas követelmény alapján tervezte épületeit: kényelem, tartósság és szépség – ez utóbbit matematikai precizitással kiszámolt arányossággal érte el. Észak-Itáliában kapta legtöbb megrendelését, különösen Vicenzában találkozhatunk lépten-nyomon műveivel, de Velencében is jelentős templomok hirdetik tehetségét. Csodás épületein túl évszázadokon átnyúló sikerének titka négykötetes tanulmánykötete is, a Négy könyv az építészetről, mely megállapításaiban, gondolataiban a mai napig megállja a helyét, s útmutatóként szolgál az építészek számára.
Keze nyomát közvetetten néhány magyar épületen is felfedezhetjük. Palladio építészetének több korszakban is lelkes követői és tisztelői voltak szerte a világon, irányzatot is neveztek el róla: palladiánizmus. Az ókori harmóniához, szépséghez a reneszánszot követően a klasszicista stílusban térnek vissza, Palladio újjászületése is leginkább ehhez a korszakhoz kötődik.
La Rotonda, Vicenza
Vicenzában alkotta meg egyik legismertebb épületét, a Villa Almerico-Caprát, más néven a La Rotondát, mely számos épületnek lett ihletője az egész világon.
A villa, amely Vicenza városa mellett egy dombra épült, a tökéletes szimmetria megtestesítője. Mind a négy homlokzatán oszlopcsarnokkal ellátott lépcsősor vezet a négy bejárathoz, melyek mindegyike egy kör alakú hallba érkezik. Azért, hogy mindegyik szobába bejusson a napfény, az égtájakhoz képest 45⁰-kal elforgatta az épületet. A villa tökéletes szimmetriáját a természet kedvéért kissé megtörte Palladio, az épület „enged” a táj adottságinak, a homlokzat, a lépcsők, a támfalak szélességükben alkalmazkodnak a terephez, így alakítva ki az épület és környezete tökéletes egységét.
A La Rotonda, melyet a római Pantheon ihletett, a következő évszázadok alatt az egyik legtöbbet utánzott és legösztönzőbb építészeti remekművévé vált.
Bréda-kastély
Természetesen hazánkban is megtalálható a La Rotonda utánérzése, többek között ez ihlette meg az 1806-ban Lőkösházán épült Vásárhelyi kastélyt is. A környékbeli mocsarak lecsapolása után maradt homokdombon álló kastélyt Vásárhelyi I. János, Arad vármegye akkori alispánja építtette nyaralónak, azonban az évek során a család, később örökösei állandó otthonává vált. Egyik utolsó tulajdonosa gróf Bréda Viktor volt, aki a kastély falai közt hunyt el, az ő nevét viseli most az épület.
A II. világháborút követő története a többi kastélyhoz hasonló volt, hiszen a tetőszerkezet leégése után laktanyaként, magtárként és tsz-irodaként funkcionált mindaddig, amíg teljesen romos állapotba nem került, és 1980-ban életveszélyessé nem nyilvánították. 2009-ben azonban szerencsére elindult a felújítása, és 2012-ben a Bréda-kastély a környék turisztikai látványosságai közé emelkedett, többek között emlékkiállítással adózik „mesterének”, Andrea Palladiónak is.
Szent Kereszt Felmagasztalása templom, Nagyganna
Nagygannán épült 1812-ben Esterházy Miklós megrendelésére, szintén klasszicista stílusban a Szent Kereszt Felmagasztalása templom.
Az épület szerkezete szintén emlékeztet a La Rotondára és így közvetetten a Pantheonra is. A templom hajója alatt itáliai keresztelőkápolnát idéző kör alakú kripta, az Esterházyak sírboltja található. A család számos jelentős tagja nyugszik itt, többek között a 2016-ban elhunyt író, Esterházy Péter is.
Bethlen-kastély, Bethlenszentmiklós
Az erdélyi Bethlenszentmiklóson a Bethlen-kastély 1667-1683 között épült késő reneszánsz stílusban, a kastély földszinti és emeleti loggiasora arányaiban, harmóniájában Palladio nyomát viseli. A gyönyörű palota manapság sajnos nagyon rossz állapotban van.
Andrea Palladio munkássága, hitvallása a mai napig hatással van az alkotóművészetre. Egyik legjelentősebb kortárs festőnk, Bak Imre is egy festménnyel adózik a reneszánsz mesternek.
A nyitóképen a Basilica Vicenza
