A hit és a hatalom házai – Középkori nógrádi várak és templomok

Régészeti
meglepetések Nógrádban

Nógrád, hazánk egyik legkisebb megyéje kivételesen gazdag műemlékekben: középkori eredetű és barokk templomok, kúriák, kastélyok mindenütt. Ez a jellegzetes táj a Cserhát-halomvidék: szétszórt hegycsoportok között kisebb erdők színesítik a völgyeket. A falvak általában négyszáz-ötszáz méternél alacsonyabb hegyek közötti völgyekben terülnek el. Ám annak a számára is számos úti célt kínál ez a vidék, aki nem természeti kincsek nyomába indul. Az 1960-as, 80-as években restaurálták a megyék műemlék templomait, és falaik 18–19. századi festékrétegei alól középkori falképeket hoztak napvilágra.

Nógrád megye e kulturális értékeit sokáig sem a szaktudomány, sem a nagyközönség számára nem mutatták be. 2019-ben erre vállalkozott Shah Timor fotográfus, és hamarosan egy szakértői csapat csatlakozott hozzá. Így jött létre A hit és a hatalom házai – Középkori templomok és várak Nógrád megyében elnevezésű kezdeményezés, majd annak nyomán a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum kiállítása. Készült egy könyv is, melyben a fotók mellett a történelmi és a művészettörténeti háttérről is olvashatunk. Nagy sikert aratott továbbá a témát feldolgozó, főként az építészeti, képzőművészeti és történelmi vonatkozásokat kiemelő dokumentumfilm, Shah Timor alkotása, amelyet az M5 és a Duna Televízió is műsorra tűzött. A felvételek szépségét a tudományos háttér ismertetésével egészítik ki.

Szakértői csapat és új filmterv

Shahot kíváncsivá tette a nógrádi kulturális és szakrális hagyomány. Fényképezőgépet ragadott, hogy körbeutazza a történeti Nógrád vármegyének a ma Magyarországhoz tartozó déli részét. Felkutatta a környék összes templomát. „Nagyon tetszett, hogy építészeti és művészeti szempontból minden szentély más és más” – meséli. Feleségének, Shah Gabriella művészettörténésznek köszönhetően sokat hallott a hely értékeiről. „Egyik megyében sincsen annyira alaposan felkutatva és feltérképezve a templomok és a várak története, mint Nógrádban” – teszi hozzá.

1985-ben költözött Magyarországra, és 2014 óta a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumban tevékenykedik. Két évvel később javaslatot tett az album és a film elkészítésére. A múzeum támogatta az ötletét, így feleségén túl már Feld István egyetemi docens, régész és Makk Károly régész, művészettörténész is segítette a munkáját. A szakértői csapatban, így a könyv megírásában Valter Ilona, Mag Hella és Bodor Balázs régészek vettek még részt.

Már folyamatban van a középkori várakról szóló új filmük készítése, amely nem szimplán bemutatja a várakat, hanem az 1950-es évekből származó kutatásokkal és a Hollókőn talált archív felvételekkel gazdagítja a filmet. Kozák Évával, a várak kutatójával korábban interjú készült, és ezt is beillesztik majd a képek közé. A régészek új templomokat is fel akarnak kutatni.

Állandó
online kiállítás

„Több templomnál sejtenek Árpád-kori gyökereket. A zagyvarónairól nemrég kiderült, hogy középkori eredetű, számos erre utaló leletet hoztak napvilágra” – tudtam meg Shah Gabriellától, miközben a kiállításon körbevezetett. Timor alkotásai nagy méretű tablókon tekinthetők meg. Minden vár és templom képe alatt néhány mondatos tájékoztatót olvashatunk, de a hangsúly nem a tartalmi ismertetésen van, hanem a vizuális szempontokon.

„Arra vállalkoztunk, hogy az egyes templomokra vonatkozó ismeretek tömör összefoglalása mellett elsősorban fényképek segítségével ismertessük meg Palócföld múltjának legfontosabb emlékeit. Teljességre éppen ezért nem törekedtünk. Az érdeklődő csak a ma is látványos építészeti részletekkel rendelkező templomokkal találkozhat itt – az elpusztult, sokszor csak alapfalaikban ránk maradt erősségekről a nemrég napvilágot látott megyei vártopográfiából tájékozódhat.”

Az állandó online kiállítást az intézet honlapján nézhetjük meg.

Shah Gabriella kiemelte, hogy mindegyik vár és templom látogatható. Figyelmeztetett azonban arra, hogy néhány felkeresését csak az edzettebb turistáknak ajánlja. Szanda vára például kihívást jelenthet, egyrészt mert romos állapotban van, másrészt pedig mert a túraútvonal nehéz terepen át vezet. Buják vára szintén nagyon nehezen megközelíthető, és katonai üdülőtelep is van a közelben, ebből következően problémás fotózni és filmezni.

Amit mindenképpen megtekinteni ajánl, az Baglyaskő vára, amely szinte Salgótarján városközpontjában van. Könnyen fellelhető, és megmászni sem kimondottan megterhelő. „A leglátogatottabb vár a felújítás és a világörökségi státus miatt Hollókő, de Salgó várához sem tudunk úgy kimenni, hogy ne lennének rengetegen. Szintén nagyon kedvelt Drégely vára. A somoskői várat is érdemes kiemelni, amely a falu miatt egyedi, hiszen az Magyarországon maradt a trianoni döntés után, a vár azonban a határon túlra esett.” A templomok közül a Mátraverebélyen álló a legnépszerűbb látogatási célpont.

Huszita
megszállások Mátyás korában

Bodó Balázs régész elárulta: a régészeti kutatások és felfedezések jelenleg is zajlanak. „Magyar Tamás régész kollégám az 1970-es években leírta, hogy a Pécskő-sziklán lehet egy vár, de különösebb bizonyítékokkal nem szolgált. Egy alkalommal a feleségemmel arra túráztam, és 13–14. századi cserepet találtunk. Még nem tártuk fel a várat, de tervben vannak a munkálatok, mert a leletünk azt támasztja alá, hogy tényleg van ott valami.” Bodó Balázs szerint ez lehetett a legrégebbi vár a környéken. „Salgótarjánban öt vár van, és ez igazán különleges” – hangsúlyozta.

Bodó számára Zagyvaróna volt a legextrémebb helyszín, azon belül is a zagyvafői templom, amitől kétszáz méterre áll a vár. Bár nem sok mindent tudunk róla, még mindig rengeteg felfedeznivalót rejteget. A 13–14. században építhette a Zagyvafői család, de már a 15. század elején is elhagyatott volt. Hamarosan a husziták érkeztek a területre, és komoly pusztításokat okoztak. Jó pár éves garázdálkodásuknak csak Mátyás király tudott véget vetni. A zagyvafői várat 1457-ben szállhatták meg, és feltehetően 1460-ig tartózkodhattak ott, amikor Mátyás elűzte őket.

„Kutatásaink szerint a husziták nemcsak a várat, hanem a templomot is megszállhatták, mivel kiváló stratégiai ponton fekszik. A temetőn keresztül könnyen és gyorsan feljuthatunk a várhegyre, és ez valószínűleg akkor is így volt. Szinte biztosak vagyunk benne, hogy a husziták erősíthették meg a templomot, erre kettős agyag cölöpsora utal. 15. századi Mátyás-pénzérmére és nyílhegyre is bukkantunk a helyszínen.” Bodó Balázs elmondta, hogy jelentős felfedezésük volt Dorogházán és Kishartyánban is. Az utóbbi egyik templomában például 1444-ben épített belső szentélyt fedeztek fel.

A kiállítás sok kisgyermekes szülő figyelmét felkeltette. Makett és munkafüzet készült hozzá kapcsolódva, hogy a gyerekek játékos feladatokkal tanulhassanak a templomokról és a várakról. A vaskos, színes képekkel teli albumba lapozva Baglyaskő, Buják, Drégely, Hollókő, Nógrád, Sámsonháza, Salgó, Somoskő, Szanda hajdani erősségeit és – csak hogy párat kiemeljünk – Alsópetény, Csesztve, Egyházasdengeleg, Mátraszőlős, Mátraverebély, Nógrádsáp, Pásztó, Szente, Tereske, Zabar templomát bemutató, szemet gyönyörködtető fotók tárulnak elénk.

Tamásfalvi Hanna

Nyitókép: Salgó vára. Fotó: Shah Timor