Nem kívülről támadva, hanem belülről vették át a hatalmat az időszámítás előtt 1640 és 1530 között Egyiptomban uralkodó hükszoszok. Ez derült ki emberi fogak elemzéséből, amelyeket a hükszoszok fővárosában, Tell el-Dabában találtak.
Egy osztrák kutató már 1966-ban felfedezte a hükszoszok fővárosát a mai Tell el-Daba város térségében. 2005-ben pedig csoportjával feltárt egy abból a korszakból származó, kiterjedt palotanegyedet is.
Az ásatások sok adatot szolgáltattak a lakosságról, a hükszoszok idejét jellemző településekről, a paloták, házak, sírok és templomok építészetéről, az áldozati ereklyékről és a temetkezési szokásokról. Emellett számos tárgyi maradvány került elő, valamint növényekből és állati csontokból származó anyagok, amelyekből a hükszoszok szokásaira lehetett következtetni.
A Tell el-Dabában eltemetett emberek csontjainak mostani elemzése és a templomépületek összehasonlító építészeti tanulmányai segítettek feltárni a hükszoszok földrajzi eredetét.
„A hükszoszok elitje Szíria északi részének külső részéből érkezett” – mondta az egyik archeológus. A kutatók Tell el-Dabában eltemetett 75 ember fogaiban vizsgálta a stroncium-izotópokat, hogy felfedje származásukat.
Arra jutottak, hogy a lakosság nagy százaléka – mind a hükszosz-dinasztia előtt, mind az alatt – nem onnan származó lakos volt, hanem számos más helyszínről vándorolt be a területre.
Ez az eredmény szembemegy azzal a régóta elterjedt elmélettel, amely szerint egyetlen, távoli országból érkező hirtelen invázióval vették át az uralmat a hükszoszok. Sokkal inkább egy multikulturális régió volt, ahol az egyik belső csoport, a hükszoszok megszerezték a hatalmat, miután már generációk óta ott éltek.
Nyitókép: A hükszoszok, i.e. 1600 körül (egyiptomi falfestmény)
