A hűvös elegancia templomai – Szakrális építészet a reformkorban

A barokkot követő klasszicista stílus először a szakrális építészetben jelent meg hazánkban. II. József 1781-es türelmi rendelete lehetővé tette, hogy a katolikusokon kívül a protestánsok és a zsidók is utcára néző, tornyos templomokat építhessenek.

Bár a katolikus templomok hálózata ekkora már nagyrészt teljes volt, az egyházmegyei székhelyek még nem voltak megfelelő színvonalúak, ezért számos székesegyházunk is ebben az időszakban épült. A klasszicizmusban pedig mindegyik felekezet megtalálta a számára megfelelő építészeti stílust.

Hazánk talán első klasszicista épülete a váci székesegyház lett. Az Eszterházy Károly váci püspök által elképzelt barokk székesegyház terveit utódja, az olasz származású Cristoforo Migazzi túlzónak és elsősorban drágának találta. Ezért felkérte Isidore Canevalét, a nagynevű bécsi építészt, hogy készítsen korszerűbb és olcsóbb tervet, amit az maradéktalanul teljesített. A klasszicista váci székesegyház, amely tömbszerűségével, dísztelen ünnepélyességével, monumentalitásával és korszerűségével lenyűgözte a kortársakat, 1761 és '77 között épült fel. Belsejét barokk ízlés szerint alakították ki és díszítették. Migazzi püspök és Canevale nevéhez fűződik hazánk egyetlen diadalíve is, vagy ahogy a helyiek nevezik: a váci kőkapu. A szintén korai klasszicista stílusú építmény Mária Terézia 1764-es látogatására készült.

Az esztergomi ősi érseki székhely építészeti visszaállításának igénye is a reformkorhoz kötődik. A török időkben Esztergom elvesztette központi szerepét, és csak 1820-tól, Rudnay Sándor érseksége idején indult meg Nagyszombatról a visszaköltözés. Rudnay a vatikáni Szent Péter teret mintának véve tervezett érseki központot, amelyből végül a bazilika, a hozzá vezető rámpa és a keretező tér egyes épületei valósultak meg. A bazilika eredeti terveit Kühnel Pál készítette. Halála után unokaöccse, Packh János vette át az építés vezetését. Packh 1839-ben fiatalon elhunyt (betöréses rablás áldozata lett). Az érsek Hild Józsefet bízta meg az építésvezetéssel, aki jelentősen módosította a főhomlokzat és a belső kialakítás terveit.

Az ország egyik első leletmentése is a bazilikához kötődik. A 18–19. században csupán alapanyagként hasznosították a korábbi korok építészeti emlékeit, Packh János azonban felismerte, hogy a régi székesegyház megmaradt oldalkápolnája különleges építészeti értékű. A Bakócz Tamás érsek megbízásából épült oldalkápolna az Olaszországon kívüli reneszánsz egyik legkorábbi fennmaradt emléke. A kis épület 1600 kövét beszámozták, szétszedték, majd az új bazilika oldalkápolnájaként újra felépítették.

Az 1827-ben kinevezett új egri érsek, Pyrker János szerint az érseki templom alig különbözött egy falusitól, ezért kinevezése után rögtön elkezdte az új székesegyház építésének szervezését. Ő is a neves építészt, Hild Józsefet bízta meg a feladattal, aki különböző tömbökből álló, összetett épületet álmodott meg. Pyrker érsek tetszését – aki korábban velencei pátriárka volt – maradéktalanul elnyerte a templom, mert az elrendezése hasonlított a velencei Szent Márk-bazilikáéra. A kisebb emelkedőn álló székesegyházhoz impozáns lépcsősor vezet fel, amelyet Szent István és Szent László szobrai díszítenek. Ezeket és a templom homlokzatán álló allegorikus szobrokat egyaránt Marco Casagrande alkotta. Pyrker korábbi szolgálati helyén ismerte meg az olasz szobrászmestert. Az egri székesegyház belső kialakítása, elegáns korinthoszi oszlopsora még a klasszicizmust idézi, de a 20. században elkészült freskók már elütnek a reformkor stílusától.

A klasszicista építészet egyik legfontosabb előképe a római Pantheon, amelynek mintájára felekezettől függetlenül több körtemplom épült a korban. A balatonfüredi gyógyvízhez járó vendégek régi kívánsága teljesült, amikor 1841-ben kápolna épült a helységben. A Kerektemplomot 1846-ban szentelték fel. A gyönyörű református Kerektemplom Szilvásvárad egyik jelképévé vált. Hild József tervezte a falu földesura, Keglevich Miklós megrendelésére. Az 1828 és '37 között felépült esztergomi Szent Anna-templomot a bazilika előképének is tekinthetjük. A tervező Packh János itt tanult bele a kupolaépítésbe, és a bazilika terveinek kidolgozása során kamatoztatta a tapasztalatait.

A protestáns templomokhoz különösen jól illeszkedett a klasszicizmus végletekig leegyszerűsítő formákat használó stílusa. A mintaadó szakrális épület a debreceni Nagytemplom lett. 1802-ben leégett a debreceni gótikus Szent András-templom. Péchy Mihály hadmérnök először 45 méter átmérőjű kupolával fedett kerektemplomot tervezett a helyére, a hírhedten fukar városi tanács azonban túl merésznek és drágának találta az elképzelését. Péchynek ezt követően még négy tervét utasították el, az 1805-ben lebontott templom helyén elindult építkezésnek így nem voltak tervei. A városvezetés Thalher József kamarai építészt kérte fel a középkori maradványok felhasználására és a munkálatok irányítására. Így alakult ki a Nagytemplom különleges, elnyújtott alaprajzi elrendezése. Péchy eközben még két tervet készített díjazás nélkül, és a hetedik már alkalmazkodott a régi templom maradványaihoz. Két, egymástól távol eső tornyot, közöttük pedig kupolát képzelt el. A városvezetés végül a gyöngyösi Rabi Károlyt kérte fel Péchy és Thalher terveinek megvalósítására, ám azzal a feltétellel, hogy a drága kupola ne épüljön meg. A kupola elhagyásával aránytalanná váló homlokzat javítására mellvédfalat emeltek a tornyok közé. Így alakult ki az a jellegzetes homlokzat, amely – noha kényszer szülte – több város református templomának: a nagyváradinak, a kolozsvárinak, a szentesinek és a nagybányainak lett mintája.

„Az Alföld katedrálisátˮ, amely Kunhegyesen épült meg, és a debreceni Nagytemplom után hazánk második legnagyobb református temploma, Hild József tervezte. A kunhegyesi gyülekezet Homályosi Ferenc építész tervei alapján, Grizner János egri építőmester felügyeletével 1828-ban kezdte meg új temploma építtetését, ám hamar kiderült, hogy az építőmester és a gyülekezet erejét egyaránt meghaladja a vállalkozás. A falak 1833 és '36 között készültek el, a folytatáshoz azonban már építészeti szaktudásra volt szükség, ezért Hild Józsefet kérték fel az építkezés folytatására. A kéttornyú, kétemeletes, körbefutó karzatú templom 1844-re épült meg.

Az evangélikus egyház egyik legfontosabb hazai temploma, a Deák téri is klasszicista stílusban épült – 1799 és 1808 között, Pollack Mihály tervei alapján. Gyönyörű, fehérre festett belső tere rendkívül elegáns, a díszítetlen templombelső monotonitását csak az oltár és az oltárkép: Raffaello Színeváltozásának másolata töri meg. Érdekesség, hogy az épület tervezésében a klasszicizmus másik hazai nagymestere, Hild József is részt vett: a dór falpillérekkel és timpanonnal lezárt főhomlokzat kialakítása az ő nevéhez fűződik.

II. József türelmi rendeletével a zsidó felekezet is élni tudott – elsősorban a forgalmasabb városokban, ahol már népesebb hitközségek működtek. A szabad királyi városokban tiltották letelepülésüket, több földesúri család, így az óbudai Zichyek azonban városfejlesztési célból kifejezetten támogatta azt. Így épülhetett meg 1821-ben Óbudán hazánk egyik legszebb és legnagyobb klasszicista stílusú zsinagógája. A zsinagógaépítészet ekkor még kereste a kifejezési formáit: mivel nem keresztény felekezetről volt szó, az építtetők mellőzték a tornyokat és a kupolákat, és az elpusztult jeruzsálemi szentély Bibliában pontosan rögzített méreteihez vagy arányaihoz igazodtak.

Az óbudai közösség már 1769-ben építtetett egy zsinagógát, barokk stílusban. A falai azonban megrepedtek és 1817-ben úgy döntött a felekezet, hogy a falak nagy részének meghagyásával újraépíttetik. Landherr Andrást kérték fel a feladatra, aki gyönyörű klasszicista zsinagógát tervezett oszlopcsarnokos főhomlokzattal és új tetőszerkezettel. Érdekessége, hogy csonkabazilikának számít, mert a belső tere aszimmetrikus beosztású. Az 1838-as jeges árvíz nem kímélte. A hívők ladikkal eveztek be az elöntött templomba, hogy a tóratekercseket kimentsék.

A 2. világháború után raktárnak, tévéstúdiónak használták. 2010-től ismét zsinagógaként funkcionál. Szépen felújították az erősen lepusztult épületet, és a falfestést a feltárt maradványok, az eredeti motívumok alapján igyekeztek rekonstruálni, így ma ismét huszonötezer Dávid-csillag ragyog a falakon.