A júdai királyság korában épített, 2700 éves palota romjait találták meg régészek Jeruzsálemben.
Az épületet a babiloni fogság előtt, az első Szentély idején emelték, az i.e. 7. század elején, valószínűleg Ezékiás júdai király korában, miután Jeruzsálem túlélte az asszírok ostromát, és még nem érkeztek meg a babiloni hódítók.
A Jeruzsálem mai óvárosától 2 kilométerre délre, az Armon Hanacív nevű dombon talált oszlopfők a júdai királyságra jellemző pálmafamotívumot viselik, az Izraelben máshol talált leletek alapján az ötsékeles pénzérmét is hasonló kép díszíti.
„A palotát valószínűleg i.e. 586-ban, Jeruzsálem babiloni elfoglalása során rombolták le” – mondta Juval Baruch, az IAA vezető régésze. A maradványok alapján szándékos rombolás történt, az oszlopfők nemcsak lezuhantak a pusztítás során, hanem céltudatosan a földbe is temették őket.
Baruch szerint az oszlopfők és más leletek, például az oszlopok rendkívüli minősége arra utal, hogy királyi birtokról lehetett szó. Az igényesen díszített oszlopfők mindkét oldalát megfaragták, noha az eddig korábban megtaláltaknak csak a látható oldalán dolgoztak a kőfaragók.
A babiloni hódítás és a rombolás után az eltemetett oszlopfők kivételével széthordták az eredeti építmény köveit, újra felhasználták őket, és így más nyoma nem maradt az előkelő palotának.
