A folyamatosan kísérletező, a „képzőművészet forradalmára” -ként is emlegetett, hamarosan 85. életévébe lépő akadémikus kiállítása a számos nemzetközileg is (el)ismert ikonikus lézer és neon fénymű mellett bemutatja a művész korai Jelrácsok sorozatát is.
„Egy hatalmas, megjegyezhetetlenül sokágúnak látszó, az elágazásokhoz ráadásul vissza-visszatérő életút stádiumait felvillantó kiállításon vagyunk” – hangsúlyozta a tárlat megnyitóján Keserü Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritusa, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, aki Csáji Attila alakját az MMA elmúlt évtizedének legemlékezetesebb, nemzetközi kapcsolatokat teremtő és aktívan ki is használó alelnökeként idézte fel. A művészettörténész kiemelte: az 1960-as, 1970-es évek legendás avantgárd kiállításai zömét is Csáji szervezte meg: a Progresszív törekvésű (fiatal) festők és szobrászok elnevezésűt, a két Szürenont 1969-ben, a balatonboglári Kápolna-tárlat alkotócsoportját és programját, a Lengyelországban élő Brendel János művészettörténész közreműködésével a fiatalok nagyszabású vándorkiállítását 1970-ben, majd az ugyancsak legendás R-kiállítást is 1971-ben, melyen a mesternek tekintett, akkor elhallgattatott „öregek” együtt szerepeltek az „új avantgárdokkal”: Haris Lászlóval (például a Csáji-képek részleteit felnagyító fotóival), Lantos Ferenccel (a rendszerelvűség jegyeit mutató festészetével), Gyarmathy Tihamérral és absztrakt festményeivel, az új anyagokat és képalkotó eljárásokat kutató Paizs Lászlóval, azaz a későbbi Makovecz-akadémia tagjaival, majd az MMA tagjává vált Prutkay Péterrel. Szerepeltek továbbá Csutoros Sándornak a „népi” tárgyalkotás módszereivel készült erotikus, festett famunkái, Bocz Gyula jelértékű, organikus kőszobrai és sok más, útkereső fiatal munkái. Évtizedekkel később Csáji ezekről az eseményekről (is) rendezett konferenciákat az úgynevezett neoavantgárd művészetről Értékrendek alcímmel.
A kiállítás kurátora, Megyesi Balázs szerint Csáji Attila magyarországi és nemzetközi sikere, elismertsége megkérdőjelezhetetlen – világszerte több mint ötszázötven tárlaton mutatták be eddig alkotásait. Útkereső, határokat átlépő, újító és karizmatikus alkotó, akinek határozott véleménye van a kortárs művészet alakulásáról, s aki szerint a vizuális innováció megállíthatatlan.
Turi Attila, az MMA elnöke elmondta: Csáji munkásságának egyik központi gesztusa a jelhagyás és jelírás. Ebben egészen az emberiség kultúrájának gyökeréig nyúl vissza. „S van a jeleknél is ősibb, mágikus anyagunk is, ez pedig a fény. (…) Az isteni világrend tökéletességét a világossággal fejezték ki elődeink. A nagyszerű gótikus katedrálisok, az építészettörténet csúcsteljesítményei a fényt téralkotó tényezővé teszik. Így tekint a fényre Csáji Attila is, amikor komponál. Ebbe a vonulatba illeszkednek legkülönlegesebb lézeralkotásai, melyek egyszerre reflektálnak a digitalizáció, a virtualitás megnövekedett jelentőségére és hordozzák magukban a világosság összes korábbi, szakrális jelentését. Csáji Attila e tekintetben mindig kora előtt járt: hiszen ilyen fókusszal készített műveket már az 1980-as években is” – mutatott rá az MMA elnöke.
A ritka festményeket, hologramokat, neonszobrokat és különleges lézerfényműveket felvonultató életműtárlat június 2-ig tekinthető meg a Vigadó Galériában.
Fotó: MMA
