A képzőművészet küldetéséről értekeztek Szolnokon

Szentmártoni János a kétnapos konferencia első napján a művészetet, a kultúrát a „lélek oxigénjének” nevezte, amelynek küldetése nem lehet továbbra sem kisebb, minthogy kiragadja az embereket a „rohanásból vagy épp zuhanásból” és megtartsa őket.

A képzőművészeti alkotások látni tanítanak a világ olyan dimenzióit is, amelyek szabad szemmel nem mindig vagy egyáltalán nem láthatók – mondta. A létezést teszik „többszólamúvá”, nem egyszer harmonikussá még akkor is, ha a képzőművészet bizonyos korszakaiban egyáltalán nem a harmóniát kereste. Szavai szerint jól mutatja ezt a Szolnoki Művésztelep sorsa is: az elmúlt évszázadban többször lerombolták, a művészeket elűzték.

A művészek mégis visszatértek, alkotni kezdtek, de mint mondta: óva intene attól, hogy „elragadjon bennünket a korlátlan lelkesedés heve”. A láthatáron már ott az új háború; a legújabb kori népvándorlás egészen ellentétes kultúrákat tol össze, aminek „katasztrófa is lehet a vége.” Mint mondta, a dolgunk továbbra is az, hogy fát ültessünk, verset írjunk, zenét komponáljunk, szobrokat faragjunk. Így próbáljuk jobbá tenni a világot és tartalmasabbá az emberek életét, „így tudunk építeni egy nemzetet.”

Kállai Mária, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a nemrég megújult Szolnoki Művésztelep idén nyáron ünnepelte 121. születésnapját, egyben méltatta a szolnoki művészeket is. Hozzátette: kiemelt szerepe van a kultúrának a városban, ahol „jó befektetés a kultúrára fordított minden forint és fillér.”

Verebes György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Szolnoki Művésztelep művészeti vezetője azt mondta, hogy általában különféle projektek, kutatási munkák bemutatása zajlik a konferenciákon, de arról kevés szó esik,  hogy mi az a legmélyebb motiváció, ami miatt a művésztársadalom alkotó rétege „azt csinálja, amit csinál”.

A konferencián jelenlévők „eszmei, közösségi felelősségvállalása szinte tapintható”, és ez nemcsak a gyakorlatias szervezőmunkában nyilvánul meg, hanem például az oktatásban is. Tehát olyan művészekről van szó, akik nemcsak saját karrierjüket építik, és azzal töltik az idejüket, hogy minél több piaci fórumon el tudják helyezni a létrehozott műalkotásokat, de a közösségért és az eszméért is felelősséget vállalnak.

Nyitóképen Szentmártoni János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával megrendezett A képzőművészet küldetése ma című művészeti konferencián a Szolnoki Művésztelepen 2023. december 1-jén. Fotó: MTI / Mészáros János