„A kiállítóterek bezárásával sem állt meg az élet a múzeumban”

Hogyan zajlik a mindennapi munka
a járvány idején?

A múzeumban a kiállítóterek bezárásával sem állt meg az élet. A múzeumi munkatársak átcsoportosítva, de ugyanúgy dolgoznak, mint máskor. Nagyobb hangsúly helyeződik a gyűjteményi, a nyilvántartási és a revíziós munkákra, valamint a digitalizálására. A közhiedelemmel ellentétben nem csak kiállításokat rendezünk, hanem múltunk emlékeit, kultúránk jellegzetes elemeit és műalkotásokat is gyűjtünk, feldolgozzuk, rendszerezzük őket és állagmegőrzést végzünk rajtuk – ezek folyamatos feladataink. És múzeumpedagógiai teendőink is vannak. Az intézményzár miatt a kiállítások ugyan nem látogathatóak, de egy részük az online térben megtekinthető.

Milyen tárlatokkal készülnek
idén?

Minden előkészítési fázisban van, de nem tudjuk, hogy mikor nyithatunk. Egyelőre kivárunk, mert nem szeretnénk kizárólag online formában megrendezni a kiállításokat. A Lészen ágyú című tárlat megnyitóját eredetileg március 15-ére terveztük; az anyag már nálunk van, de nem tudjuk, mikor mutatjuk be. Ez a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum vendégkiállítása, amelyet már a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, valamint a szegedi Móra Ferenc Múzeumban is láthatott a közönség.

Mitől különleges?

Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúja áll a kiállítás középpontjában, de más 1848-as ereklyék is láthatóak lesznek, amelyek szintén a Székely Nemzeti Múzeumból érkeztek. Jeles személyekhez köthető emléktárgyakat, mint Deák Ferenc pipáját, valamint Bem apó botját is megcsodálhatják majd a látogatók. Nagy érdeklődésre számítunk. A témában gyermekrajzpályázatot hirdettünk, amelyre számos alkotás érkezett a Kárpát-medencéből. A díjazott alkotásokat virtuális kiállításon mutatjuk be.

Régészeti kiállítással is
készülnek.

Régész kollégáink nemrégiben jelentős gepida temetőt tártak fel Tiszaugon. Ez az anyag a Szolnoki Múzeum tiszapüspöki temetőfeltárásból származó műtárgyanyagával egészül ki. A nagyszabású tárlat a Cifrapalota teljes földszintjét megtölti, a terv szerint nyár közepétől lesz látható, később pedig Szolnokon mutatják be.

Emellett idén évfordulót is ünneplünk: Nemes Marcell száztíz évvel ezelőtt múzeumi gyűjtemény megalapozásának céljával képművészeti anyagot ajándékozott Kecskemét városának, ami ma a múzeum képzőművészeti gyűjteményének törzsanyaga. Erről is szeretnénk megemlékezni.

Azt olvastam, hogy korábban
nyüzsgő kulturális élet jellemezte a várost, számos alkalommal Budapestről is
lejártak megnézni egy-egy kiállítást. Mennyit változott ez az elmúlt években?

Az elsődleges célcsoportunk alapvetően a Kecskeméten és környékén élők, de vannak olyan kiállításaink is, amelyekre az ország minden részéről érkeznek. És nem csak a biztos közönségsikert hozó Seuso-kincs tárlat vagy a Munkácsy-kiállítás, hanem a saját tervezésű és rendezésű Kecskemét650 című várostörténeti, a Hazatérnek című első világháborús kiállítás és a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé is azok közé tartozott, amelyek idevonzották a látogatókat.

Hogyan alakult a forgalom tavaly?

A nyári látogatószámunk magasabb
volt, mint az előző évek nyarain. Úgy vélem, ez a belföldi turizmus
erősödésével magyarázható. Az őszi hónapok viszont már kevésbé voltak erősek,
mert az iskolai látogatócsoportok és a múzeumpedagógiai foglalkozások elmaradtak.

Hogyan nyitnak a fiatalok felé?

Komoly múzeumpedagógiai tevékenység folyik a Cifrapalotában és a Szórakaténusz Játékmúzeumban is. Az utóbbi méltán nevezhető a magyarországi múzeumpedagógia egyik bölcsőjének. Mindkét intézményben múzeumpedagógusok fogadják a különböző korosztályú csoportokat. A foglalkozások jól kialakult rendszerben működnek, a Cifrapalotában elsősorban az állandó és az időszaki kiállítások mellett. A Szórakaténusz az állandó kiállítás mellé kínált foglalkozásokon kívül hétvégente és szünetekben kisgyermekes családoknak szervez programokat.

A Cifrapalota programjaival a közép- és felsőoktatásban tanulókat is megszólítjuk. Van olyan kollégánk, aki kifejezetten ezzel a korosztállyal foglalkozik csapatépítő, drámapedagógiai vagy kézműves foglalkozásokon. Reméljük, hogy a pandémia után folytatódhat a munka.

Tavaly milyen programokon
dolgoztak a múzeumpedagógusok?

Múzeumpedagógusaink napi szinten
gyártották a tartalmakat gyermekek számára, és kibővítettük a foglalkozásaink
sorát: még több ismeretterjesztő program tervét dolgoztuk ki, de a bevezetésükre
még várni kell.

Veszélybe került az intézmény
működése a járvány miatt?

A kétségtelenül nehéz helyzetben lévő közönségkapcsolati tevékenység mellett megyei hatókörű múzeumként számos, jogszabályok által meghatározott egyéb feladatunk van. Ezek közé tartozik a beruházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátás, amely a múzeumok bevételeinek egyik fontos pillére. A bezárás miatt jelenleg kiesik ugyan a jegyeladásokból és az intézményi terek bérbeadásából származó bevétel, ám annak köszönhetően, hogy az építőipar nem állt le, az intézmény alapműködését biztosítani tudjuk.

Nyitókép: Bognár Anikó, fotó: A. Fehér Vera / Hírös Gazdasági Magazin (2019)