Akovács Éva, a Nők Lapja főszerkesztője kiemelte, a tavalyi díjátadó óta megjelent a színen egy tehetséges szerző, aki maga illusztrálja könyveit: mégpedig a mesterséges intelligencia. Hatással volt a könyvpiacra, az interneten számtalan A.I.-generált könyv lelhető fel. Amikor a főszerkesztő megkérdezte, tudna-e egy könyvet írni számára, a mesterséges intelligencia azt válaszolta, természetesen tudna, de nem lenne olyan jó, „mivel nincsenek érzelmei, kellenek az emberi szerzők hangjai a munkájához”. Ez az emberi hang volt a szempont a nyertes könyvek esetében is.
Idén öt kategória volt, és külön értékelték a gyerekeknek és az ifjúságnak, a fiatal felnőtteknek szóló könyveket. A jelölt kötetekről a lap bookazine-jében, rövid kiadványában lehet bővebben olvasni.
Megemlékeztek a nemrég elhunyt Szegő András újságíróról is, aki 29 évig volt a lap munkatársa, meghatározó alakja.
A legjobb magyar kortárs regény díját Visky András Kitelepítés című regénye és a Jelenkor Kiadó kapta. Visky András a kultúra.hu-nak elmondta, a könyvet a megjelenés után egy évvel olvasta el teljes egészében, akkorra távolodott el igazán a szövegtől. Novembertől már csak Erdélyben vállal fellépést, ugyanis onnantól már a következő könyvre készül. Olvas, jegyzeteket készít, hiányzik már az íróasztala, az írás szerzetesi ritmusa. A nagy sikerű könyv, a Kitelepítés mostani formáját folytathatatlannak tartja, mert túlságosan benne van az ujjbegyeiben. A szabadságról is kérdeztük, ennek kapcsán elmondta, az tud igazán szabad lenni, aki egyszer már ette a rabság kenyerét. Az ugyanis nagyon érzékennyé válik a megvont szabadságok javaslataira. Végezetül kiemelte, szabad emberként gondol magára, de a szabadság mindig egy feladat, nincs a farzsebünkben, meg kell keresni, de sohasem egyszemélyes munka. Meg kell találni azt a közösséget, ahol a szabadság alapvető.
A legjobb külföldi kortárs regény díját Karl Ove Knausgård Hajnalcsillag című regényének és a Magvető Kiadónak ítélte oda a szakmai zsűri, a fordító Kúnos László.
Tavaly felnőtteknek, idén gyerekeknek szóló könyvért díjazták Tóth Krisztinát: a legjobb gyermekkönyv a Világpuszi lett, szintén a Magvető Kiadó gondozásában. A gyerekeknek szóló könyvek egyik zsűritagja Halász Judit volt. Szerinte a generációk közt nincs akkora változás, hiszen ugyanazt szereti minden gyerek: játszani, biztonságban lenni, és azt, hogy szeretik. Épp ezért ebben a kategóriában nehéz nyertest hirdetni, hiszen minden életkorban máshogy írunk a gyerekeknek. Tóth Krisztina könyve, „bár furcsa címe van, olyan dologról beszél, amely mindenkinek fontos, gyereknek és felnőttnek egyaránt. Hogyan lehet szeretettel hozzáállni ahhoz, aki más, mint a többiek?”
Tóth Krisztina szerint ez egy nehéz téma, hiszen „nem lehet programból érzékenyítő könyvet írni. Csak úgy tudja jól csinálni, ha meg akarja szólítani azt a kisgyereket, aki valaha ő volt.” A könyvet Szalma Edit illusztrálta, akivel nem először működnek együtt.
A legjobb ifjúsági könyv díját Fiala Borcsa és a Kolibri Kiadó vihette haza a Lepkebábért. A Nők Lapja olvasóinak szavazatai alapján pedig a közönségdíjas Leiner Laura és az L&L kiadó lett a Random című regényért. Leiner Laura a kultúra.hu-nak elmondta, hiába elavult a technológia a régebbi könyveiben, például a Szent Johanna gimiben, most is olvassák, jól öregedett a történet. Bár a platform változik, történeteibe mindig az aktuális közösségi médiaformákat építi be. Sok olvasói visszajelzést kap, ez a díj is mutatja, de ezek a hozzászólások nem befolyásolják a történetszálat. Legújabb könyve, a Random 2009-ben íródott, és most jelenik meg először.
A gála még csak a kezdet, a Nők Lapja és a Central Médiacsoport az egész novemberi hónapot az olvasás népszerűsítésére szánja majd.
A nyitóképen Visky András a legjobb kortárs magyar regény kategória díjával. Fotók: Central Médiacsoport
