A klímaváltozás a világörökségi helyszíneket fenyegető egyik legnagyobb veszély – közölte szerdán a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).    

A globális felmelegedés az ilyen területek egyharmada számára nagy vagy nagyon nagy fenyegetést jelent. 2014-ben még csak a területek egynegyedénél volt ez így.

Az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a természeti világörökségi helyszínek közé az egyedülálló és megőrzésre érdemes természeti értékkel bíró térségeket, helyeket sorolja. AZ IUCN ezen világörökségi helyszínek állapotát idén harmadik alkalommal vizsgálta 2014-et és 2017-et követőan.

A klímaváltozás jelenleg 252 helyszín közül 83-at károsít – három éve 62-t, hat éve 35-öt károsított.

Túlélési esélyük alapján az IUCN négy kategóriába sorolja a helyszínek állapotát: a jó, az aggályos, de jó, a súlyosan aggályos és a kritikus kategóriába. 

A kritikus kategóriába került ezúttal a világ legnagyobb korallzátonya, az Ausztrália keleti partjainál lévő Nagy-korallzátony. A vizek felmelegedése és elsavasodása itt a korallok pusztulásához vezetett.

Szintén ebbe a kategóriába kerültek idén a Kaliforniai-öböl Mexikóhoz tartozó szigetei.

Már három éve is a kritikus csoportba tartozott a floridai Everglades Nemzeti Park, a kenyai Turkana-tavi Nemzeti Park és a szumátrai trópusi esőerdő.

Sikertörténet viszont az elefántcsontparti Comoé Nemzeti Park, ahol 2014 óta a nemzetközi segítségnek és a jobb menedzsmentnek köszönhetően folyamatosan javul a helyzet. A nemzeti park a jövőre vonatkozó kilátásait tekintve az „aggályos, de jó” kategóriába került.

A koronavírus-járvány hatásai a természeti világörökségi helyszíneken is észlelhetők. Bár néhány helyen jót tett a turisták elmaradása, összességében azonban negatív következményekkel járt az IUCN szerint. Turisták nélkül ugyanis csökkent a nemzeti parkok vadőreinek jövedelme, az illegális tevékenységek pedig felvirágoztak.

A nyitóképen kolostor Mtskhetaban (Gerorgia). Fotó: Zysko Serhii/wkikipedia.commons