068_AA_31102024_1924410.jpg

A klímaváltozás súlyosbította az elmúlt húsz év extrém időjárási eseményeit

A klímaváltozás még súlyosabbá tette az elmúlt húsz év legtragikusabb szélsőséges időjárási eseményeit, amelyek következtében több mint 570 ezer ember lelte halálát – figyelmeztetett a megalapításának tizedik évfordulója alkalmából közzétett jelentésében a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi tudóscsoport.

A klímakutatók rámutattak, hogy a globális felmelegedés még csak 1,3 Celsius-fokkal növelte meg az iparosodás előtti korszakhoz viszonyított hőmérsékletet, de már ez is súlyosbította az extrém időjárási eseményeket. A szélsőséges időjárási események kialakulását és hatását a kutatók szerint a globális felmelegedés fokozza, amit az üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésével lehetne globálisan mérsékelni, de a világ jelenleg a 3 Celsius-fokos felmelegedés felé tart, amit António Guterres ENSZ-főtitkár a közelmúltban katasztrofálisnak nevezett.

Az első elemzést, amely a klímaváltozásnak tulajdonított egy időjárási eseményt, a 2003-ban bekövetkezett, 70 ezer ember halálát okozó hőhullámot, húsz éve publikálták brit kutatók.

A 2014-ben alapított World Weather Attribution (WWA) tudóscsoportjának friss jelentése szerint az 576 042 halálos áldozatot követelő tíz legsúlyosabb időjárási eseményt három trópusi ciklon, négy európai hőhullám, két heves esőzés – az egyik Indiában, a másik a Földközi-tenger térségében – és az Afrika északkeleti részén pusztító aszály okozta.

Megállapításuk szerint ezek az események a klímaváltozás miatt lettek intenzívebbek. A kutatók megjegyezték, hogy a halálos áldozatok száma a hivatalos statisztikákból származik, de becslésük szerint akár több millió, nem regisztrált, hőség okozta haláleset fordulhatott elő.

A klímaváltozás nem távoli fenyegetés – szögezte le Friederike Otto, a WWA társalapító vezetője, és hangsúlyozta, hogy tanulmányuknak fel kell nyitnia a globális felmelegedést okozó fosszilis tüzelőanyagokhoz ragaszkodó politikai vezetők szemét.

A kutatók arra is rámutattak, hogy az extrém időjárás okozta halálozások egy része elkerülhető lenne. Az országoknak fel kell készülniük: korai előrejelző rendszereket kell telepíteniük, fokozniuk kell a városok ellenálló képességét vizes élőhelyek, zöld tetők, városi erdők és menedékhelyek kialakításával, és a klímaváltozás hatásainak ellenálló infrastruktúrát kell létrehozniuk.

Roop Singh, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) klímaközpontjának egyik vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a rengeteg halálos áldozat azt jelzi, nem vagyunk felkészülve az 1,3 Celsius-fokos felmelegedésre, nem is beszélve az 1,5 vagy 2 Celsius-fokosról. Singh kiemelte, hogy miközben a felkészülés és alkalmazkodás fontos, de végső soron az üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésére lenne szükség.

A felmelegedés minden töredéknyi fokával egyre több rekorddöntő eseményt fogunk látni, amelyek az országokat a mélybe taszíthatják, bármennyire felkészültek is – fogalmazott.

 

Ez is érdekelheti

Megalakult az Élvonal alapítvány

Az Élvonal Program megvalósítása érdekében hivatalosan is megalakult az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, amely a világszínvonalú csúcskutatást és a tehetséggondozást kapcsolja össze egyetlen, hosszú távra tervezett intézményi keretben – mondta el november 25-én az MTI-nek Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal alapítvány kuratóriumának elnöke.

Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.

Non-fiction könyvfesztivált rendeznek a BMC-ben

Futurotheca – A jövő könyvtára címmel non-fiction könyvfesztiválnak ad otthont november 15-én a Budapest Music Center. A rendezvény azoknak az olvasóknak szól, akik szeretnék jobban érteni saját életük vagy a világ összetettebb folyamatait.

Klubkörkép: mi hiányzik a telt házhoz?

Milyen kihívások elé állították az elmúlt évek az élő zene hazai színtereit? Milyen klubkultúra igénye látszik kirajzolódni? Az NKA – Hangfoglaló Programiroda megbízásából a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. feltáró kutatást készített, hogy átfogó képet adjon a hazai élő zenei rendezvényhelyszínek működési stratégiáiról, nehézségeiről, valamint a támogatási rendszerekhez kapcsolódó javaslataikról.