Az ünnepi szentmisét Kovács Gergely érsek celebrálja, az újraépített oltárt Miguel Maury Buendia pápai nuncius szenteli fel. László Attila plébános, főesperes elmondta: az oltárasztalt Márton Áron püspök készíttette nyolcvan évvel ezelőtt, de a kommunista diktatúra idején szétverték, darabjai pedig kikerültek a templomból. A vörösmárvány lapot most kő talapzatra helyezték, és az építményben a meglévő ereklyék mellett helyet biztosítottak Márton Áron püspök majdani ereklyéjének is. Ez akkor kerülhet Kolozsvárra, ha a püspök boldoggá avatása megtörténik.

László Attila hozzátette: háromnapos ünnepre készülnek, hiszen az eseményhez kapcsolódó zenei rendezvények már előző este elkezdődnek, a gyülekezet pedig az ünnepség másnapján veszi birtokba a megújult templomot. A főesperes az MTI kérdésére elmondta: a felújítás befejeztével a templomtoronynak olyan részei is látogathatóvá válnak, amelyeket korábban csak különleges alkalmakkor nyitottak meg. Hozzátette: augusztus végéig látogathatóvá válik a torony, amelyben kiállítóteret alakítanak ki, körbejárhatóvá teszik a szentélyt, és megnyitják a „királylépcsőt”, a templom oldalán a magasba vivő két spirálos csigalépcsőt.


Ilyés Szabolcs, a felújítás projektmenedzsere elmondta: a budapesti műszaki egyetem 2014-ben 14 millió euróra becsülte a felújítás költségeit, és úgy vágtak bele a munkába, hogy tudták, ennek a töredéke fog rendelkezésre állni. Végül az Európai Unió forrásaiból hirdetett turisztikai pályázaton nyertek közel négymillió eurós támogatást, amelyhez hozzáadódott a magyar kormány több mint kétmillió eurós támogatása. Hozzátette: a felújítás végösszege megközelíti a hétmillió eurót, az EU és a magyar kormány támogatását a plébánia önrésze, a román kormány és a kolozsvári önkormányzat támogatása, valamint az adományok egészítették ki, de az összeg egy kis része még mindig hiányzik.


Puskás Attila, a templom felújítását végző Kész-csoport vezetője elmondta: a munkaterületté alakított templomból az évek során 1500 tonna hulladékot szállítottak el, az épületben és köréje 33 ezer négyzetméter állványt építettek, 14 ezer négyzetméter kőfelületet tisztítottak meg, és csupán a munkálatokban érintett felek egyeztetéseire 8000 munkaórát fordítottak. Hozzátette: nem annyira üzleti vállalkozásnak, hanem erkölcsi kötelezettségüknek érezték, hogy részt vegyenek Erdély egyik legjelentősebb műemlékének a felújításában.

A Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, Gergely Balázs elmondta:

Kolozsvár első számú szimbóluma újult meg, ez pedig az egész város számára ünnep.

Így nem a magyar napoknak lesz az ékköve a templomszentelés, hanem a templomszentelés kiegészítéseként szervezik a magyar napokat. Márton Judit műszaki ellenőr elmondta: a templomtető egyik cserepére rajzolt falevél ébresztette rá arra, hogy a műemlék egykori építői számára fontos volt olyan helyekre is szépséget beépíteni, ahol egyáltalán nem vagy alig látszik. Hozzátette: a felújítás során igyekeztek minden részletre odafigyelni, e rejtett szépségeket is megőrizni.

A kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot 2018 márciusában zárták be a felújítási munkálatok miatt, és 2021 karácsonyán nyitották meg ismét az egyházi szertartások számára. A gótikus templom építése a 14. század második felében kezdődött, a 15. század első felében fejeződött be. A templom jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült. A Szent Mihály-templom számos történelmi esemény színhelye volt. Falai között közel ötven országgyűlést tartottak, itt iktatták be az erdélyi fejedelmek közül Báthory Zsigmondot, Rákóczi Zsigmondot, Báthory Gábort és Bethlen Gábort. Márton Áron erdélyi katolikus püspök itt mondta el 1944 májusában a zsidóüldözést elítélő nevezetes beszédét.

Nyitókép: Photononstop via AFP/Calle Montes