A konyhai eszköz, amellyel sokat spórolhatunk

Csikótűzhely, sparherd, masina, spór – ilyen változatos neveken élt a köznyelvben a sparhelt. A vidéki porták közkedvelt tűzhelye mára ismét reneszánszát éli. De miért éri meg használni? Kiderül a Petőfi Akadémia friss epizódjából.

A sparhelt egy olyan tűzhely, amely főzésre, sütésre és fűtésre egyaránt alkalmas. A működéséhez kizárólag kívülről veszi a levegőt, így a sparhelt nem használja a szoba levegőjét. Emiatt nagyon gyorsan ki is szorította a konyhából a kemencét és kályhát a 20. század első harmadában, hiszen végre füstmentesen el lehetett készíteni rajta és benne az ételt.

A sparheltet takarékos tűzhelyként is szokták emlegetni, mert nagyban megkönnyítette a konyhában tevékenykedő nők életét azzal, hogy nem kellett pluszban fűteni, mert melegen tartotta a helyiséget.

Sokan azért is használják szívesen ma is a sparheltet, mert az ételt körülöleli a meleg, így a végeredmény puhább lesz, nem szárad ki olyan gyorsan, mintha egy villanytűzhelyben készült volna el.

Vajon miért emlegették a régiek takarékos tűzhelyként a sparheltet, és hogyan könnyítette meg a háziasszonyok életét? Kiderül a Petőfi Akadémia e heti epizódjából, ahol Viszló László kályhásmester a sparhelt mellett a cserépkályha előnyeiről és építéséről is mesél.

Ez is érdekelheti

Minden, amit a tűzifáról tudni érdemes

Az erdő a bölcsőtől a koporsóig végigkísérte a parasztember mindennapi életét. A Petőfi Akadémia e heti epizódjának témája: a tűzifa.

Savanyú jóbarátunk, az almaecet

A kultúrtörténet legrégebbi és legismertebb gyümölcstermő fája az alma, gyümölcsének felhasználása pedig rendkívül sokrétű. A Petőfi Akadémia harmadik epizódjában az almaecet készítését ismerhetjük meg.

A kovász legyen veletek

Ősidők óta velünk van, mégis egy pandémia kellett hozzá, hogy újra felfedezzük magunknak. Három összetevő szükséges hozzá: víz, liszt és egy nagy adag gondoskodás. A Petőfi Akadémia második epizódjának témája: a kovász.