Prózai szövegek: nagyívű regények és miniatűr mestermunkák, valamint egy verseskötet szerepel idén a Libri irodalmi díj tízes listáján, a közönség május 8-ig szavazhat a kedvencére. Beck Zoltánnal, a 30Y gitáros-énekesével beszélgettünk a zsűrizés szubjektivitásáról, hiányzó verseskötetekről és meghatározó életművek kisebb darabjairól.

Az elmúlt év legjobb köteteit díjazza – ötödik éve – a Libri irodalmi díj. Az olvasók is szavazhatnak, az egyik elismerést a közönség, a másikat a szakmai zsűri ítéli oda. Magyar szerzők előző évben megjelent szép- és tényirodalmi köteteiből, idén 51 kiadó 179 könyvéből került ki – száznyolcvan neves közéleti szereplő voksai alapján – a tíz döntős alkotás.

Babarczy Eszter: A mérgezett nő
Barnás Ferenc: Életünk végéig
Bodor Ádám: Sehol
Darvasi László: Magyar sellő
Grecsó Krisztián: Vera
Láng Zsolt: Bolyai
Nádasdy Ádám: Jól láthatón lógok itt
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
Tóth Krisztina: Fehér farkas
Závada Pál: Hajó a ködben

„Elég reprezentatív és izgalmas a tízes lista, személyes meglátásom, hogy hiányoznak a verseskötetek. Elférne még egy-kettő Nádasdy Ádám könyve mellett” – véli Beck Zoltán. A szakmai zsűri tagja hozzáteszi: „ez nem azt jelenti, hogy bármelyik másik könyvtől szívesen megválnék, inkább egyre erősödő tapasztalatom, hogy szűk ez a tízes lista, akadna tizenöt-húsz kiváló szöveg is a tavalyi évből.”

Drámakötet és tényirodalmi szöveg sem került a legjobbak közé, műfajilag idén kevésbé sokszínű a legjobbnak vélt könyvek sora. „Most kifejezetten a történetmesélés dominál, nagyívű regények és novelláskötetek kerültek a fókuszba. A regények jelentős része, Láng Zsolt, Péterfy Gergely, Barnás Ferenc és Závada Pál szövegei térben vagy időben tágasak, és saját közösségi történeteinkkel szembesítenek bennünket. És ott vannak a miniatűr mestermunkák, például Babarczy Eszter vagy Tóth Kriszta novellái, amik sűrítik a valóságot, öt-hét oldalban írnak le egész sorsokat. Másrészt meg nagyon fontos élmény, hogy a szerzők erős és saját, szinte emblematikus prózanyelvet használnak Bodor Ádámtól Darvasiig.”

Mindig akadnak meghatározó alkotók, a szépirodalmi
kánon jelentős alkotói, ám megesik, hogy életművük egy-egy kevésbé jelentékeny
darabja kerül a listába.

„Nádasdy Ádám, aki műfordítóként folyamatosan kontrollálja, tágítja az irodalomértés magyarországi horizontját, tavaly közölt egy nagyon kedves, fanyar, kicsit polgárpukkasztó kötetet, amiért személy szerint nagyon hálás vagyok, mert humorának, öniróniájának ereje idézhető verssorokká vált azonnal” – mondja Beck Zoltán, és megjegyzi: a magyar irodalom általában borzasztóan szomorú, a másik kilenc kötetben nem sok derűs epizód akadt. „Korábban is megesett, hogy bekerült Nádas Péter karcolatokat tartalmazó kötete, amit nyilvánvalóan az életmű egésze emelt a listába. Imádtam Kemény István Lúdbőr című kötetét is néhány éve, de ott is inkább arról volt szó, hogy az olvasó elismerte a kortárs magyar költészet kanonizált szerzőjét, az elismerés és figyelem pedig ezt a könnyebb kézzel írt esszékötetét is besodorta a tízes listába. Ezt is érdemes azért megfontolni Nádasdy Ádám verseskötete esetében.”

A zsűritag szerint a Libri irodalmi díj erőssége, hogy nem szimplán egy írói teljesítményhez, szöveghez viszonyul, hanem mindig a magyar irodalom egészét tekinti, így nem hagyja figyelmen kívül az olvasót és a potenciális olvasót sem. „Abban az évben, amikor megjelent Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című kötete, Jászberényi Sándor kapta a díjat A lélek legszebb éjszakája című novelláskötetéért. Tavalyelőtt a tízes mezőnyben volt Nádas Péter kétkötetes nagyregénye, mi Tompa Andrea Omertájának adtuk az elismerést. Igyekszünk felhívni a figyelmet olyan könyvekre, melyek kevésbé vannak reflektorfényben. Szeretnénk tágra nyitni a fényt, hogy ne csak az asztalon fekvő szemüveget világítsuk meg, hanem bejárhatóvá tegyük az egész szobát. Az olvasás népszerűsítése, a kultúrához való hozzáférés szélesítése fontos törekvése a díjnak, éppen ezért nem csupán egy szöveget emel ki, hanem azon keresztül fényt ad a magyar irodalom egészének.” Ugyanakkor Beck Zoltán hangsúlyozza: „fontos látnunk, hogy ez egy díj és nem az irodalmi kanonizáció előszobája.”

Öten alkotják a Libri irodalmi díj zsűrijét: Beck Zoltán mellett Bálint András és Fullajtár Andrea színművészek, valamint Károlyi Csaba és Szilágyi Zsófia irodalomtörténészek.

„A szövegeken keresztül intim, bensőséges viszony
alakult ki köztünk, zsűritagok között. Ez már-már ott tart, hogy az olvasott
szövegen keresztül a magunk privát világába engedünk egymásnak betekintést. Év
közben is beszélgetünk, nem csupán könyvekről, hanem kreatív írás óráról, a 30Y
koncertre készülő hallgatókról, a színművészek előadásairól, vagy éppen arról,
hogy miként sikerült valamelyikünkről egy fénykép.”

Beck Zoltán úgy véli, a személyességet fel kell vállalni. „Minden más szempont ki van szolgáltatva az irodalomértés valamilyen módszertanának, ideológiájának. Első közelítésben csak úgy lehet olvasni, hogy megnézem, milyen érzéseket, intellektuális élményeket mozgatott át bennem a szöveg, majd igyekszem kicsit ellépni, és tágítani a szempontrendszert. A zsűri nem akar kinyilatkoztatni. Megvitatja olvasmányélményeit, és közben olvasói világaink találkozásában egyre élesebben válnak láthatóvá a díjra esélyes könyvek.  Nem tudom megmondani, melyik a legjobb könyv 2019-ben – még a magam számára sem –, de azt tudom, melyek azok, amelyek megragadnak, szerelmessé tesznek, behúznak és nem eresztenek.”

Idén online jelentik majd be a Libri irodalmi díj és közönségdíj nyerteseit, az olvasók voksait május 8-ig várják ezen az oldalon.

Május 13-án derül ki, hogy kik kapják az elismeréseket. 

Nyitókép: Beck Zoltán, forrás: A38