A könyvnyomtatás történetének legkorábbi időszakáról nyílt kiállítás Szegeden 2.jpg

A könyvnyomtatás történetének legkorábbi időszakáról nyílt kiállítás Szegeden

A Mesélő évszázadok című kiállítás a szegedi Somogyi-könyvtárban látható.

Gelencsér Judit, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke megnyitójában úgy fogalmazott, a 15. század vége, 16. század eleje a könyvnyomtatás térhódítását hozta, ekkor jelent meg Európa nagy részén a Gutenberg nevéhez kötődő, cserélhető, öntött betűkön alapuló sokszorosítási eljárás, és a nyomdaműhelyekből kikerülő termékek az írott kultúra valamennyi területét érintették. Míg az 1500 előtt kiadott könyvek kapcsán az ősnyomtatványok koráról szokás beszélni, addig a következő században az antikváknak is nevezett nyomdatermékek már a modern könyvek számos jellegzetességével rendelkeztek.

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 55. vándorgyűléséhez kapcsolódva megrendezett kiállítás a nyomtatott kultúra ötszáz évvel ezelőtti állapotáról nyújt pillanatfelvételt. A bemutatott kötetek részben a korabeli nyomdászat lehetőségeit, fejlődését reprezentálják, így az érdeklődők  nyomon követhetik a könyvkötészet vagy a tipográfia változásait.

Az akkori nyugat-európai közvéleményt az ekkoriban induló reformáció foglalkoztatta leginkább, a kibontakozó vitákban mindkét fél megpróbálta kihasználni a nyomtatott sajtó által nyújtott lehetőségeket. A bemutatott kötetek között így szerepel többek között Luther Márton összegyűjtött levelezésének 1556-os kiadása vagy Ulrich Zwingli és Luther bibliafordítása is.

Magyarországon az Oszmán Birodalom által jelentett fenyegetés kapott nagy figyelmet, a folyamatos harcokról, egyre növekvő veszélyről szóló beszámolók már a mohácsi katasztrófa felé vezető utat jelenítették meg. A kontinens másik végén viszont kitárult a világ, a portugál és spanyol zászló alatt hajózó felfedezők tapasztalatai minden országban népszerű olvasmánynak számítottak. A bemutatott kötetek között így szerepelnek hadászati, csillagászati, orvostudományi művek vagy útleírások is, mások mellett az állat- és növényábrázolásairól ismertté vált David Kandel metszeteivel.

A nyomtatás a tudományos információáramlást is meggyorsította, az új ötletek, találmányok, eljárások sokkal könnyebben elérhetővé váltak az adott terület művelői számára. Az irodalom természetesen szintén hasznát látta a nyomtatásnak: a kor humanistáinak - Rotterdami Erasmus, Morus Tamás, Henricus Agrippa - fontos célja volt saját műveik mellett az ókori klasszikusok sajtó alá rendezése. Ennek egyik bemutatott példája Homérosz Odüsszeiájának kis méretű, de a kor szokásainak megfelelően az egyik oldalon görög, a másikon latin nyelvű, 1567-es kiadása.

Somogyi-könyvtár régi könyves állományából összeállított kiállítás október 9-ig látható. Részletek itt.

Fotók forrása: Somogyi-könyvtár

Ez is érdekelheti

És neked van már dedikált Krasznahorkai-köteted?

Ha nincs, akkor december 10-én beszerezheted a Nobel-díjas író valamennyi könyvét a Puskin moziban, ahol Krasznahorkai László dedikálni is fog. November 17-én indul az eseményre a jegyelővétel.

Finta László először csak bőrműhelyt szeretett volna, aztán az egyik legfontosabb művészeti térré nőtte magát a Nyitott Műhely

Életének 62. évében elhunyt Finta László kulturális szervező, a budapesti Nyitott Műhely alapítója. A kulturális rendezvénytér határozatlan ideig zárva tart.

Hírmozaik – november 15.

A szegedi ősbemutató után januárban Budapesten is előadják a Marilyn című kortárs táncművet, Tánczos Vilmos kapta az Év Erdélyi Magyar Szerzője díjat, átadták a JATE-díjakat, Krasznahorkai László a szegedi egyetem díszdoktora lett – hírösszefoglalónk.

Gryllus Vilmos hivatalosan is a Magyar Gyermekkultúra Mestere lett

Gryllus Vilmos Kossuth-díjas zenész, dalszerző, a Kaláka együttes alapító tagja vehette át az idei Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat a budapesti Hegyvidéki Kulturális Szalonban.