A kiemelt európai uniós projekt három évvel ezelőtt indult a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ vezetésével, az NMI Művelődési Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár partnerségével. Célkitűzése az volt, hogy támogatást és mintát nyújtson a települések és a kulturális intézmények közösségfejlesztő munkájához.

Mitől más egy társadalmiasítottan működő könyvtár, közösségi ház vagy múzeum? „A különbség leginkább abban ragadható meg, hogy nem az intézménynek van közössége, hanem a közösségnek van intézménye.” (Bognárné Lovász Katalin: Társadalmiasítás és a könyvtárak)

A jó gyakorlatok a helyi sajátosságok és speciális adottságok figyelembevételével, valamint a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) projekt szakmai-módszertanához igazodva, az intézmények, illetve a szervezetek működésével kapcsolatos szakmai feladatok egyedi eseteire mutatnak példát. A már bevált programok modellként szolgálhatnak a többi település számára is, és továbbgondolva, a helyi viszonyokra formálva azokat, saját gyakorlattá fejleszthetők. Az esettanulmányok központjában a közösségfejlesztés, az intézményi önkéntesség kérdései, az intézmények közösségi részvételi alapon történő működése, és az esélyegyenlőség megteremtése állnak.

A közművelődési intézmények jó gyakorlatai között volt például nemzetiségi összefogást, hagyományőrző-, régészeti- és esélyegyenlőségi- témakörű mintaprojekt is. Ezek közül válogattunk:

A Zala megyei Vállus közelében lévő pálos kolostor romjának feltárása szép példa arra, hogy közösségi összefogásból hogyan válhat közkinccsé egy középkori emlék. Egy helyi polgár kezdeményezésére karolta fel a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója az ügyet, majd a Göcseji Múzeum és a vállusi önkormányzat is csatlakozott a kezdeményezéshez. Az egy hónapos régészeti feltárás remek példája az intézményközi és az önkormányzati összefogásnak is.

Két textiles tárgyalkotó közösségnek is otthont ad a Makovecz Imre tervei alapján épült sárospataki művelődési ház. A több mint négy évtizedes múltra visszatekintő Lorántffy Zsuzsanna Hímző Műhely és a 2004 óta működő Foltos Pille Kör működésében azonosságok és különbözőségek is akadnak. Az esettanulmány a kézművesmunkától egészen a gépi feldolgozásig taglalja a két közösség tevékenységét. A nemzeti kincsként is emlegetett hímző műhely a történelmi múltú úri hímzés motívumait és más magyarországi tájegységek anyagait dolgozza fel, míg a Foltos Kör tagjai, a Magyarországon csak az elmúlt évtizedekben ismertté vált, patchwork technikát alkalmazzák.

Pécs Somogy nevű településrésze közel 10 éve rendelkezik bibliotékával. A Csorba Győző Könyvtár irodalmi kínálatát a korábbi Városi Könyvtár készletéből, valamint különböző pályázatok révén, civil szervezetektől és a helyi lakosság adományaiból gyűjtötte össze. Egy helyi civil szervezettel közösen alakította ki a KönytárPontot, amely az intézményi teret tágassá, fiatalossá tette. A könyvtárba járás népszerűsítését az óvodákban és az iskolákban kezdték meg. A kiemelt céljuk az volt, hogy a peremkerületben élő gyermekek, fiatalok körében növekedjen a könyvtárhasználat, és lehetőségük nyíljon a hasznos időtöltésre. A gyerekek aktivitásának növelése érdekében szerveznek például olvasó délutánokat, klub alkalmakat, nyári táborokat és egyéb iskolai, óvodai programokat. Mindezek célja a könyvtárba járás megszerettetésén túl az, hogy a helyi gyermekeknek szabadidős tevékenységeket kínáljanak.

lablec_v2__002_

A múzeumi jó gyakorlatokról készült esettanulmányok a Cselekvő közösségek honlapján teljes terjedelemben elolvashatóak.
Hamarosan a másik két szakterület jó gyakorlatai is elérhetőek lesznek az oldalról.