A lázadó polgár: Déry Tibor

Tény, hogy Déry Tibor, egy jómódú ügyvéd apa és egy gazdag osztrák családból származó anya fiaként, huszonöt évesen elkötelezte magát a kommunista ideáknak. És ez meghatározta egész magán- és írói életét. A kommün bukása után letartóztatták, de emigrálhatott, és elkezdődtek bolyongásai Európában. Bécs, majd Párizs, Olaszország, de bárhová jutott, folytatta elkezdett írói működését. Nyelvtudásával, amit a Kereskedelmi Akadémia elvégzése után atyai apanázsból Svájcban tökéletesíthetett, még spanyol földön is elboldogult.

Első irodalmi kísérlete, az 1917-ben Osváth támogatásával megjelent Lia című, közerkölcsöt sértő kisregénye miatt per zúdult a nyakába, így már kezdetben kiderült némi anarchista hajlama a művészetében, amelyet az emigráció idején született versekben, novellákban folytatott. Közülük némelyek borzongatóak, majdhogynem rémtörténetek voltak. 1926-ban megírta az Óriáscsecsemőt, ezt a merész avantgard drámát, aminek Kassák körében is híre lett.

Nagy reményeket fűzött háromkötetesre tervezett, A befejezetlen mondat című regényéhez, Thomas Mannra vagy Proustra vetett tekintettel. 1934-ben fejezte be, de csak tíz év múlva, 1947-ben jelent meg, már itthon. Abban az évben mutatta be a Nemzeti Színház a Tükör című drámáját. Hazatérte után részt vett a pártéletben, tagja lett az Írószövetség vezetőségének, sorra jelentek meg korábbi és külföldön írott könyvei, de újabb nagyszabású munkába is fogott, 1952-ben került ki keze alól a Felelet. Ez a regénye  ideológiai vitákat váltott ki, Révai József, a párt kulturális mindenhatója kifogásolta a regényalakok ideológiai fejlődését.

Ötvenkettőben a szocreál feladatok ügyes megkerülésével megírta a Simon Menyhért születését, ezt a közösségi összefogásról szóló szép és művészi történetet, amiből film is készült Szirtes Ádámmal és Mészáros Ágival a főszerepekben.

Az ötvenes évek végén ő is megkezdte a szembenézést a diktatórikus politikával.

1956 nyarán a Petőfi-körben elemezte a rezsim vétkeit, ezért kizárták a pártból, és később, amikor a forradalom alatt és után Kádár ellen fordult, másokkal együtt perbe fogták, kilenc év börtönre ítélték.

1961-ben szabadult amnesztiával. Ettől kezdve elvonulva csak az írásnak élt. Nyáron a balatonfüredi Tamás-hegyen lévő házában születtek a jobbnál jobb írásai, kisregények, a Niki, az egyik legszebb magyar novella, a Szerelem, az öregséggel szembenéző Kedves Bóper, az élet dolgaival leszámoló, kendőzetlen Ítlet nincs, az Élet és Irodalomban hetente megjelenő Napok hordaléka, a fiatalokat magával ragadó Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, amiből a Vígszínházban végtelen időkre szóló sikeres musical készült, és más munkái, melyekben már a lehiggadt, bölcsességre jutott író szólalt meg. Harmadik felesége, a mindenki által tisztelt és szeretett Böbe óvta nyugalmát és egészségét, amit a börtönélet megviselt.

Mondhatni, világhírű volt már, szabadulása után bárhol letelepedhetett volna, hívták, gondtalan élettel kecsegtetve, de ide kötötte az anyanyelv, s noha soha nem érezte magát patriótának, hiszen mindenütt otthonos, sőt otthon volt, bárhová vetette is a sors, valami titokzatos, a nyelven túli vonzerő mégis, most már élete végéig itt tartotta, ahol annyi különcködés és hányattatás után tiszteletre méltó íróvá öregedett.

Nyitókép: Déry Tibor Kossuth- és Baumgarten-díjas író, költő. Fotó: MMA/Hunyady József

.