A méz nemcsak a medvék, de az ember egyik legősibb élelmiszere is: már jóval az időszámításunk előtt is gyűjtöttük a mézet. Az istenek eledeleként emlegetett élelemnek köztudottan számtalan jótékony hatása van, többek közt ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag. Ugyanakkor a klímaváltozás a méztermést is súlyosan érinti, ezért egyre inkább luxustermékké válhat. Magyarországon nemcsak a fogyasztásának, de a termelésének is komoly hagyománya van, ami jó néhány szabadalmi bejegyzést eredményezett az évek alatt.

Mézes tölgyfahéjszörp

Míg a mézeskalácsot vagy a mézes puszedlit szinte mindenki ismeri, az egykori szabadalmi leírásokban ezeknél meglepőbb receptekre is lehet bukkanni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala könyvtárában.

1912 márciusában jegyeztette be például az eljárást mézes tölgyfahéjszörp készítésére Lamboy Károly gyógyszerész, amelyet a légúti megbetegedések gyógyítására fejlesztett ki. „Jelen eljárással készült szörp a légcsöveknek és léghörgőknek megbetegedése esetén fejt ki igen jótékony hatást, különösen azáltal, hogy a köhögési ingert nagymértékben csökkenti” – fogalmazott a beadványban.

Fotó: Shutterstock/Vera Larina

Gyümölcssajtok előállítása

Augusti Henrikné szül. Guth Paula cukrászdatulajdonosnő 1910-ben adott be beadványt mindennemű gyümölcsöknek cukor nélkül, kizárólag méz használata mellett gyümölcssajtokká való előállítására.

„Gyümölcsöknek cukor nélkül, tisztán méz hozzáadása mellett gyümölcssajttá való előállítása mindeddig nehézségekbe ütközött, minthogy nem volt ismeretes olyan kötőanyag, mely a befőzendő gyümölcs és méz között kötésre alkalmas lett volna. Hosszas kísérleteim során sikerült egy az egészségre teljesen ártalmatlan szert, a kereskedelemben »agar-agar« néven előforduló növényi anyagot mint olyant fölismerni, mely ezen kötést biztosan és hatásos módon eszközli” – olvasható a szabadalmi leírásban.

Mézsör, fotóképhártya, légyfogó papír

A mézet nemcsak különböző élelmiszerek és italok, mint a mézsör előállításánál használták, hanem például légyfogó papírok vagy fotografikus képhártyák előállításánál is.

Ez utóbbira beadványt a patinás hangzású Société Anonyme des Produits Photographigues M. Y. cég nyújtott be 1902-ben. „Az eljárás lényegében abban áll, hogy az alaplemez és a fényérző réteg közé iktatott réteget képező gelatint oly anyaggal keverjük, mely a gelatinnak bizonyos képlékenységet kölcsönöz, és melyet akkor, mikor a képhártyát le akarjuk húzni, a gelatinból könnyen el lehet vonni” – foglalták össze találmányuk működési elvét.

A magyar méhészet úttörője az 1933-ban elhunyt Boczonádi Szabó Imre volt.

Nevét 2013 óta a róla elnevezett díj is őrzi, amelyet a magyar méhészek szemléletének formálásában, illetve tudásuk bővítésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó szerzőknek ítélnek oda. A vándordíjat az általa kitalált kaptár 100. évfordulójának tiszteletére alapították.

A kiskunfélegyházi születésű feltaláló sokoldalú emberként volt ismert, a méhészet iránti szenvedélye mellett színészként, dal- és zeneszerzőként is tevékenykedett. 1875-től a kolozsvári Nemzeti Színház, 1895-től 1905-ig pedig a budapesti Operaház tagja volt. A méhészkedést 1885-ben, 38 évesen kezdte, de a mesterség aktív gyakorlása mellett méhészeti cikkeket, könyveket és dalokat is írt. 1904-ben megalapította a Méhészet című szaklapot, amelynek egyben szerkesztője is volt. A nevéhez fűződő legismertebb találmány az ún. Boczonádi-kaptár, ezenkívül több védjegyet is bejegyeztetett, például a saját nevét mintázó Boczonádi-feliratot is.

Számos mézhez kapcsolódó szabadalommal ellentétben a macis mézet azonban nem magyarok találták ki, annak ellenére, hogy hazánkban is széles körben forgalmazzák a mai napig. A maci formájú csomagolás szabadalmát 1957-ben egy amerikai méhész házaspár jegyeztette be. Bizonyos formájú macis mézeket azonban több magyar cég is forgalomba helyezett, és több különböző, maci formájú csomagolásra vagy annak részletére nyújtottak be magyar innovátorok formatervezési mintákat.

Forrás: Shutterstock

A méz nemcsak Magyarországon, hanem európai szinten is nagy hatással volt a feltalálókra, hiszen összesen közel 10 ezer olyan ábrás védjegy található az adatbázisokban, amelyekben méh vagy kaptár szerepel fő elemként. 

Maga a mézpergetés metódusa azonban nem sokat változott az elmúlt években, úgyhogy van még mit kiaknázniuk a további innovációknak ezen a területen is.

Izraelben például nemrég egy mesterséges intelligenciával támogatott okosméhkassal rukkolt elő egy startup, a Beewise.

Az általuk kifejlesztett újdonság lényegében egy napenergiával működtetett konténer, amelyben a robotika, a mesterséges intelligencia, az IT-képalkotás és különféle applikációk tárháza találkozik.

Időtálló természeti kincsünk, a méz bizonyára a jövőben is számtalan magyar és külföldi innováció ihletője lesz. Addig azonban érdemes megkóstolni a mézes tölgyfahéjszörpöt!

Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Nyitókép: Shutterstock/OlgaKok