Mikor és hogyan ragadott magával a filmzenék világa?
Először az úgynevezett programzenék, a komolyzenei repertoár azon művei vonzottak, amelyek valamilyen háttértörténetet, koncepciót jelenítettek meg, vagy erősen képies címükkel indították be a fantáziámat. Sokszor felidézem annak az emlékét, hogy gyerekkoromban a Carmina Burana hallgatása közben legóztam, és a kezem alatt a legókarakterek a zene drámai változásai hatására cselekedtek: harcoltak a várakért vagy mentek vendégségbe egymáshoz. A könnyűzenék oldalán is sokkal jobban vonzottak a drámai íveket leíró, változatos zenék azoknál a populáris daloknál, amelyek három percen át egyfélék. Így a hippikorszak progresszív rock konceptalbumai vagy Webber korai musicaljei éppúgy a kedvenceim voltak, mint Bach, Beethoven, Stravinsky, Bernstein vagy John Williams.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen zeneszerzésből diplomáztál, a bécsi Zeneakadémiának pedig a média-zeneszerzés és a jazz szakán tanultál.
Nagyon inspiráló volt az a családias, befogadó, nemzetközi hallgatókkal és támogató tanárokkal teli közeg, ami a bécsi zeneakadémián fogadott. A tanmenet anyagai mellett rendszeresen elemeztük egymás egyetemen kívüli munkáit is. Bármit odavihettél, amin éppen dolgoztál, és építő kritikák sorát kaptad rá. Ha valamelyik tanár nem volt igazán jártas egy műfajban, mindig a megfelelő másik tanárhoz irányított. Az oktatók különféle erősségei kiegészítették egymást, és ez a fajta sokszínűség-teljesség példaértékű volt számomra.
Alkalmazott zeneszerzőként mely projektjeidre, alkotásaidra vagy a legbüszkébb?
Van, amire azért lehetek büszke, mert sokak által ismert produkcióhoz írtam, de számos olyan kisebb, kevésbé ismert munkám is született, amire a zenei anyag miatt is büszke vagyok. A Müpa hangarculata sokat jelent számomra. Teljes mértékben azonosulni tudok az intézmény küldetésével, minőségi mércéjével, sokféleségével, ezért örülök, hogy a szignál és a műfaji variációk (koncert-beharangozók) megírásával picit részese lehettem az intézmény sikerének. Számomra kis ínyencfalatkák ezek a harminc másodperces zenék, amelyeket egy-egy stílus intenzív ízeit jellemeznek, és noha tömények, éhes maradsz utánuk – hiszen az a céljuk, hogy étvágyat csináljanak az általuk beharangozott koncertekhez.
Filmzenék terén az Ultra című spartatlonfutós HBO-dokumentumfilmet említeném, a számos animációs sorozat közül pedig a Cserebogarakat. Hangdizájn-, azaz zörejezési munkáim közül pedig a 2021-es Oscar-kvalifikált Matches-re vagyok nagyon büszke.
Hamarosan az I. Balatoni Filmzene Fesztivál szakmai házigazdájaként is találkozhatunk veled. Részt vettél a szervezésben? Szerinted miért fontos ez a fesztivál?
Fokozatosan váltam aktívabb szervezőjévé: a kezdeti egykoncertes előadói felkérésen túl további programötletekkel is besegítettem a szervezőknek. Szórakoztató és ismeretterjesztésként is remek kezdeményezés. A laikusok számára jó belépő a zene világába egy-egy ismert sorozat, film zenéje, amikkel kedvet lehet csinálni kevésbé ismert zenei területek megismeréséhez. A fesztivál számos tehetséges magyar filmzeneszerző munkáját állíthatja reflektorfénybe. Hosszú távú munka ez, de hiszünk a jó ügy sikerében.
Több más szerepkörben is jelen leszel, például zenekarvezetőként és billentyűsként az idén 23 éves Fugato Orchestra kamarazenekarral. Mire számíthatnak a nézők a koncerten, és micsoda az általatok életre hívott „cinematic art pop”?
Rövidebben hibrid zenének is szoktuk hívni. Egyesítjük különböző hagyományok, műfajok energiáit. A klasszikus zene kiműveltsége és formai megoldásai éppúgy megjelennek benne, mint a jazz spontaneitása, a pop vitalitása, a rock ereje és a világzene ízessége. Ezt a sokszínűséget legtöbbször történetek zenei elmesélésének szolgálatába állítjuk. Mostani műsorunkban számos, eredetileg filmhez, reklámhoz, színműhöz írt zeneszámot mutatunk be némi ismeretterjesztő felvezetéssel. Van köztük koncertszerű előadásra átírt, kibővített zeneszám, és lesz néhány olyan is, amelyet eredeti formájában, a kivetített filmrészlethez élőben hozzájátszva adunk majd elő.
Két workshopot is vezetsz majd.
Augusztus 26-án interaktív, játékos formában igyekszem beavatni a közönséget a filmzenealkotás folyamatába. Megvizsgáljuk, a hangulati aláfestésen túl mi mindent tud még a filmzene. Miről mesél a hangszín? Milyenek a reklámzenék műfaji kliséi? A különféle zenei verziók hogyan befolyásolják a szereplők iránti érzéseinket egy-egy jelenetben? 27-én Kalotás Csaba filmzeneszerzővel beszélgetünk majd a munkásságáról, a hazai és a külföldi tendenciákról.
Ha jól sejtem, nemcsak filmzenerajongóként, hanem szakmai érdeklődésből is érdemes ellátogatni az eseményre. Te is hangsúlyozni szoktad a kapcsolatépítés fontosságát.
Idén először valósul meg ez a fesztivál, és most elsősorban a nagyközönség megszólítása a cél, de hosszú távon szeretnénk majd nagyobb teret adni a szakmai kapcsolatépítésnek, a továbbképzéseknek, mert valóban nagy szükség van ilyen fórumokra. Filmfesztiválokon egyre többször jelennek meg networkingesemények, hasznos lenne gyarapítani a kifejezetten zenefókuszú találkozási felületeket is.
A Fugato Orchestra dalaiban szereted vegyíteni a műfajokat, általuk pedig a klasszikus és a kortárs zene elemeit, hangszereit. A filmes munkák során is jellemző rád ez a kettősség?
Ha lehetőség van rá, mindig örömmel kísérletezem például akusztikus hangszerek hangjának felfrissítésével, elektronikus zenei hangdizájneszközök bevetésével. De ezt mindig az adott történet, a helyszínek és az idők, valamint a rendezői koncepció befolyásolja legerősebben. Filmben semmi sem lehet zenei szempontból öncélú, hanem a történetmesélést és a képi megjelenést kell szolgálnia.
2023-ban mitől lesz jó egy filmzene?
Ez eléggé műfajfüggő. Mármint a film műfajától is függ. Érdekes megfigyelni, ahogy a mainstream akciófilmekben a feszültségfokozás eszközei az elmúlt 15 évben alakultak, és ahogyan a zene ebben részt vesz. Sokkal több a zajszerű elem, a lassan elhajló, disszonáns hang, a digitálisan torzított és processzált zenei effekt (lásd a zseniális Tenet-soundtracket). Izgalmas kérdés, hogy még meddig lehet-e fokozni a felfokozottságot. Milyen eszközökkel lehet átütni az egyre magasabbra kerülő ingerküszöböt?
De van, ahol nem a feszültség, hanem az ismerősség, otthonosság, mindennapiság élményét kell megteremteni. Van, amikor erre az aktuális könnyűzene megidézése a jó eszköz. A legfrissebb popzenei trendek és a filmzene mindig hat egymásra A ’80-as évek szintetizátoros hangzása egy ideje mindkét területen nagy reneszánszát éli. Kevésbé mainstream filmes műfajokban viszont az akusztikus, minimalista kortárs komolyzene van jelen erősen.
2023-ban attól lehet még jó egy filmzene, hogy a zenei műfajt, amire rátalált, szokatlan módon párosítja egy jelenethez, például bátran anakronisztikus (kosztümös történelmi film modern elektróval). Még mindig sok lehetőség van szembemenni az elvárásokkal, de a legizgalmasabb innováció és kreatív ötlet esetén is a történet és a képsorok szolgálata a legfontosabb. A számos díjat nyert Nyugaton a helyzet változatlan zenéje nem kifejezetten innovatív, de a film összélményéhez a maga „hagyományos” módján is hihetetlenül sokat tesz hozzá.
Jelenleg miken dolgozol, és milyen terveket szövögetsz?
A Fugato Orchestrával hamarosan bemutatjuk az Öröklét című, Lackfi Jánossal alkotott koncertshow-nkat, amelynek egyik számához videóklip is készül ősszel. Több filmes és animációs munka mellett a Kék-kör című dokumentumfilm-sorozat zenéjén kezdek el hamarosan dolgozni.
Olvastam, hogy a futás, a biciklizés, sőt a síoktatás kapcsol ki igazán.
Van valami a természetjárásban, ami mindennél jobban feltölt. Bármennyire nehéz a napi rutinba illeszteni, a szellemi munkát végzők számára is elképesztően fontos a mozgás. Már csak a változatosság kedvéért is jólesik néha valami másban kifáradni. Ráadásul rendszeresen azt az ellentmondást tapasztalom meg, hogy a fárasztó bringázás után nem a fáradtság lesz nagyobb, hanem az életkedv és a tenni akarás.
