Gazdag Gyula rendezőt méltatja idén a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. A díjjal olyan személyiségek munkáját, életművét kívánja elismerni az egyetem közössége, akiknek kiemelkedő alkotói, kutatói, művészeti tevékenysége az egyetemmel és névadójával azonos értékeken alapul.
Mi köti össze Barabási Albert Lászlót, Passuth Krisztinát, Dieter Rahmsot és Frenák Pált? Kimagasló kulturális tevékenységük mellett a Moholy-Nagy-díj, amelynek birtokosai tizennégy társukkal együtt. A 2006 óta minden évben átadott elismerést idén Gazdag Gyula filmrendező veheti át.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen rendszeresen vetítik filmjeit, amelyek minden generációt képesek a filmvászon elé szögezni, hiszen a rendszerváltás előtti Magyarországról ezekből lehet hiteles képet alkotni. Gazdag Gyula filmrendező, forgatókönyvíró a University of California Los Angeles (UCLA) film, televízió és digitális média tanszékének emeritus professora, a Robert Redford alapította Sundance Filmmakers Lab művészeti vezetője, akit 2010-ben az Amerikai Egyesült Államok tíz legjobb filmtanára közé választottak. 2023-tól pedig Moholy-Nagy-díjas is. Az elismerést iskolateremtő pedagógiai tevékenységért veheti át november 30-án Fülöp József rektortól.
A sípoló macskakő, A válogatás vagy a Bástyasétány hetvennégy rendezőjének filmjein keresztül bepillanthatunk a szocialista Magyarország gyakorta groteszk hétköznapjaiba. A magyar direct cinema meghatározó alakjának filmjei nélkül vélhetően sokkal nehezebb lenne megérteni a Kádár-rendszer gondolkodásmódját: a megtörtént, mégis rendkívül abszurd történetek, amelyek a kamera előtt játszódnak le, a mai napig magával ragadják a nézőt.
Az elkészülésükkor dobozba zárt filmek nagy részét csak a rendszerváltás után vetítették, attól kezdve azonban világszerte. Fesztiválról fesztiválra hívták őket, és a díjnyertes alkotásoknak köszönhetően került az alkotó a UCLA-re tanárként, valamint a Sundance-re mentorként is. Gazdag Gyula ma már az Egyesült Államokban él, munkásságát pedig idén a fiatalabb generáció is megismerhette, hiszen az elmúlt években a Magyar Filmintézet digitalizálási és restaurálási programjának keretében több filmjét is felújították, ezekből négyet vetítettek szeptemberben a Film Maraton alkalmával. Az 1987-es Hol volt, hol nem volt… az egyik legismertebb, közel ötven nemzetközi fesztiválon szerepelt: többek között Cannes-ban, Londonban, Torontóban és Sydney-ben, díjat nyert Locarnóban, Salernóban és Sitges-ben.
A Moholy-Nagy-díjat iskolateremtő pedagógiai tevékenységéért és meghatározó jelentőségű filmjeiért, a világ, az emberi lélek rezdülései és a társadalom szövetének érzékeny és kifinomult megragadásáért ítélte neki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. Moholy-Nagy számára kiemelten fontos volt a film, a fotográfia mint műfaj, hasonlóan nagy jelentőséggel bír a MOME-n is a filmes, animációs képzés, melyeket az egyetem 2024-től Filmipari Tudásközpont formájában visz tovább, így különös jelentőséggel bír, hogy Gazdag személyében egy filmes legenda lép a Moholy-Nagy-díjasok közé.
A rendező elmondta, megtiszteltetés a Moholy-Nagy-díjat megkapnia, mert régóta tiszteli és becsüli Moholy-Nagy Lászlót. „Meghökkentően szabad művész volt, korát megelőző ötletei arról tanúskodnak, hogy fantáziája nem ismert határokat – ezt csodálatra méltónak tartom. Fiatalon tanítani kezdett, és egy olyan iskolában tanított, a Bauhausban, ahol nagyon komoly és nagyon különböző tanáregyéniségek nagyon különböző meggyőződéseket képviseltek, de ez a konfliktusok ellenére nem vitte romlásba az iskolát, ez irigylésre méltó.”
Nyitóképen Gazdag Gyula, a Moholy-Nagy-díj idei díjazottja. Fotó: Baski Sándor
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
