Járdányinak sajnálatosan rövid élet adatott, 46 évesen hunyt el. Az alig fél évszázad alatt számos igazságtalan bántás érte a zeneszerzőt. Bár 1950-es években két Erkel-díj után Kossuth-díjat is kapott, ám ezek sem védték meg. Szókimondása, az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt küldték el a Zeneakadémiáról. Szimfoniettája fel-feltűnik a kamarazenekarok műsorán szuggesztív hangulata okán.

Liszt: Malediction. Átok – mégpedig romantikus átok. A túlfűtött érzelmek korának, a romanticizmusnak küszöbén keletkezett. Liszt egyik korai koncertműve, amelyet 1830 után, 1840 előtt komponált a szerző zongorára és vonósokra. A címet nem a zeneszerző adta, csak 1915-ben került a kottára. A szólista, Szokolay Ádám négy éves korától zongorázik. A Zeneakadémia történetének egyik legfiatalabb növendékeként vették fel a kivételes tehetségek tagozatára, tanulmányait azután az Egyesült Államokban és Németországban folytatta. Számos díjat nyert, legutóbb a nemzetközi kitekintésű Bartók Világverseny első helyezését.

A 250 éve született Ludwig van Beethoven vonósnégyes irodalmának egyik gyöngyszeme a késői B-dúr kvartett (op. 130). Ötödik, Cavatina című lassú tételét ezúttal vonószenekari változatban hallhatja a közönség. Mintegy öt percnyi muzsika, amelyben mégis a végtelen sejlik föl, nem véletlen, hogy egyike a Voyager űrszondával 1977-ben egy hanglemezen űrbe küldött zeneműveknek.

Zárásképp a névadóhoz, Liszt Ferenchez tér vissza a zenekar, de kortárs verzióban. A 2. Magyar rapszódia Wolf Péter átiratában hangzik el. Liszt magyarországi hangversenyein mindig rögtönzött, általa magyarnak vélt melódiákra. E motívumok értékét Bartók vitatta, ám azt is megjegyezte: „Azt az anyagot, amit Liszt bennök felhasznál, nem lehetne szebben, jobban, nagyobb művészettel feldolgozni.”

Nyitókép forrása: a Liszt Ferenc Kamarazenekar Facebook oldala