A válogatásban többségében kelet-európai gyökerekkel rendelkező művészek alkotásai szerepelnek. Az eredetileg június elejére tervezett kiállítás egyértelmű jelzés a körültekintő és óvatos visszatérésre a hétköznapok normalitásához.

Miként sikerülhet megtalálni és megtartani az egyensúlyt egy összetett, ellentmondásokkal teli és gyakran ellentétektől terhes valóságban? A kiállítás fókuszában álló kérdés egyszerre sugall reményt, és fogalmaz meg állítást arról, hogy a művészeti vita és a szembenézés olyan gondolatokat ébreszthet, olyan élményeket közvetíthet, amelyek kifejezetten alkalmasak arra, hogy megtaláljuk ezt az egyensúlyt.

Danica Dakic, Isola Bella

„A Telekom mint Európa egyik legnagyobb távközlési szolgáltatója erős gyökerekkel rendelkezik a kelet-európai térségben – ezt jelzi többek között az is, hogy anyavállalatunk, a Deutsche Telekom kifejezetten kelet-európai művészek alkotásait állította gyűjteménye fókuszába. A kiemelt figyelmet a régió különleges történelmi, gazdasági, politikai és kulturális helyzete indokolja, hiszen a térség Kelet és Nyugat ütközőzónájaként hosszú ideje két nagy civilizációs rendszer kettős vonzásában igyekszik érvényesülni.

Kelet-Európa sorsa a kettősség megéléséről és egyidejűleg a kettősség feloldásáról, az egyensúlykeresésről, vagyis a hídépítésről szól.

A Keeping the Balance / Egyensúlyban című kiállítás jó alapot nyújt a párbeszédre, vélemények megosztására, közös feldolgozására a Telekom vállalati filozófiája által megfogalmazott gondolattal összhangban: Life is for sharing” – mondta a kiállítás kapcsán Darja Dodonova, a Magyar Telekom gazdasági vezérigazgató-helyettese.

Petra Feriancova alkotása

A kiállítás koncepcióját 2019-ben dolgozták ki a kurátorok. Azóta a világ kibillent korábbi egyensúlyi helyzetéből, az élet törékenysége egyszerre mindenhol kézzelfoghatóvá vált. Ismét meg kell találnunk az egyensúlyt, miközben szükségszerű egyfajta újrakezdés is. Most megvan a lehetőségünk, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat, merjünk új, innovatív modelleket keresni és alkalmazni társas kapcsolatainkban, társadalmi ügyeinkben és környezetünkkel való együttélésünkre.

A kelet-európai művészek a közelmúltban már átélték a szocialista-kommunista diktatúrák hatalmas horderejű átalakulását, részesei voltak a szabad piacgazdaságba való átmenetnek, tanúi voltak forradalmaknak, háborúknak.

Ez az érzékenység és figyelem a műveikben is felfedezhető. A művészek ebből a kulturális közegből fogalmazták meg reflexióikat a társadalmi változásokra és azokra a kihívásokra, amelyekre mindannyiunknak válaszokat kell adnunk. Érzékenyen reagálnak a jelen problémáira és sürgető kérdéseire. Nem adnak kész válaszokat, de rámutatnak annak a szükségszerűségére, hogy egy olyan világot kell ismét egyensúlyba hozni, amely még ellentmondásosabbá és összetettebbé vált, ezért többé nem tűri az egyszerű megoldásokat. A munkák közvetlenül is foglalkoznak olyan kiegyenlítetlen helyzetekkel, amelyek megoldása még sürgetőbb, mint egy évvel ezelőtt. Mégis, reményt és bizakodást közvetítenek, humort és jókedvet sugároznak. Bizonyítékai annak, hogy az emberi kreativitás képes a valóság nehézségeinek erőteljes ellensúlyát képezni.

Kiemelt kép: Nilbar Güres: Lovers