Az ötlettől a nézőkig
„Legrégebben a produceri mesterséget gyakorlom. Először történészként diplomáztam, onnan közelítettem, és ötletgazdaként, filmes íróként kezdtem – árulta el Kollarik Tamás, aki ez utóbbi két területen ma is jeleskedik. – Sok filmet készítettünk, de a pályám elejéről a legelismertebb és talán a leghíresebb az, amelynek ötletadója és írója is voltam: az Ocskay László százados, az elfelejtett hős.”
A 2007-ben bemutatott egész estés dokumentumfilmet forgatókönyvíróként (Ocskay Rudolf családi hagyatékkezelővel) és producerként jegyzi Kollarik. Szita Szabolcs professzorral együttműködve pedig könyvet adott ki a témáról. Történészi alapkutatást is végzett róla: több mint három évet kutattak a film elkezdése előtt.
Ocskay László a vészkorszakban kétezer-ötszáz zsidó származású magyar életét mentette meg, többek között Goda Gábor íróét, Kadosa Pál zeneszerzőét, Kabos Endre kardvívó-világbajnokét, Kellér Dezső konferanszié-íróét, Ráday Imre színművészét. Együtt tevékenykedett Raoul Wallenberggel, valamint Domonkos Miksával.
„Filmünk beutazta az egész világot, több egyetem tananyagába bekerült, sok fesztivált megjárt, kétszer vetítették az Európai Parlamentben telt házzal – idézte fel Kollarik Tamás. –
De telt házzal vetítették Tel-Aviv vezető mozijában is néhány évvel ezelőtt, illetve szerepelt az izraeli tévé műsorán, mi magunk pedig több izraeli kulturális és televíziós beszélgetésen vehettünk részt. Úgyhogy tizenöt évvel az elkészülte után változatlanul aktív életet él a film.
2008-ban pedig elkészítették a folytatását, Élő történelem – Domonkos Miksa címmel.
Domonkos, zsidó származása ellenére, tekintettel magas katonai kitüntetéseire, mentességet kapott Horthytól. A nyilaspuccsot követően a nagy gettó egyik vezetőjeként védte a honi zsidóságot. 1953-ban koncepciós perben megvádolták, hogy meggyilkolta Raoul Wallenberget.
„Meg kell jegyeznem, hogy Benkő Levente, volt izraeli nagykövet, aki egyébként fantasztikus munkát végzett a magyar történelem és kultúra bemutatása érdekében, úgy nyilatkozott, hogy az izraeli filmes és közéleti fogadtatás kiemelten komoly elismerés Magyarország számára” – jegyezte meg a friss Balázs Béla-díjas alkotó.
Kollarik számos animációs és dokumentumfilmet készített az elmúlt évtizedekben, és jelenleg is több filmen dolgozik. Rendezőként Takó Sándorral egész estés dokumentumfilmet forgatnak a Paramount Picturest alapító Zukor Adolf és a 20th Century Fox stúdiót létrehozó William Fox életéről, a hollywoodi mozi születését bemutató, Fox vs. Zukor – Egy hollywoodi történet munkacímmel. Az Emmy-díjas Fecsegő tipegőket is jegyző Varsányi Ferenc rendezésében készülő, Piszkos Fred, a kapitány című animációs mozifilmnek pedig Kollarik a kreatív producere – a film teasere már egymillió magyar nézőt ért el.
A filmes igazgatásszervezéstől a filmművészetig
Kollarik Tamás nem kizárólag filmekkel, filmes kutatásokkal és ötletekkel dicsekedhet:
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának égisze alatt futott egy évtizeden keresztül a támogatási forma, míg 2020-tól szerepét a Nemzeti Filmintézet, illetve a televíziós, rádiós alkotások, programok szponzorálását az NMHH Médiatanács Támogatási Programja vette át.
„A Magyar Média Mecenatúra program integrált médiatámogatási rendszer volt. Felépítése, működtetése pedig egyfajta produceri tevékenység, csak állami szolgálat keretében. Nemeskürty-tanítványnak is tekintem magam, a tanár úrtól sokat tanultam – teszi hozzá a producer. – Máig szerencsének és egyben életem egyik nagy ajándékának tartom, hogy nem kizárólag az egyetemen találkozhattam vele, hanem első munkahelyemen már munkakapcsolatba kerülhettem Nemeskürty tanár úrral. A közös munka során nemcsak filmről, kultúrtörténetről tanított, hanem emberi hozzáállást, sőt vezetői mintát is mutatott. Az ő esetében a mester és tanítvány viszony a gondolkodás és cselekvés szabadságával társult. A barátsággá nemesedő kapcsolatunk idején tanultak tapasztalatait beépítettem későbbi filmes vezetői munkámba” – fűzte hozzá.
A Mecenatúra keretében támogatott ezerháromszáz film több száz hazai és nemzetközi elismerést kapott, az egyik legjelentősebb a Deák Kristóf rendezte Mindenki Oscar-díja.
A program működése bátran mondható sikeresnek, mind a nézőszámok, mind a szakmai díjak szempontjából. Szerencsére a szakma is mindig azt jelezte vissza, hogy a Mecenatúra elismert és elfogadott program. A Magyar Filmakadémia ezt Magyar Filmdíjjal jutalmazta.
A Mecenatúra program eredményeit, Kollarik Tamás munkáját számos szakmai szervezet értékelte: tavaly megkapta a Nemeskürty István-díjat. Egy évtizede a Magyar Speciális Filmfesztivál támogatója, fővédnöke. A fogyatékkal élők által készített, illetve az ő életüket bemutató filmek egyre fontosabb nemzetközi seregszemléje ez a rendezvény. 2022-ben a szakmai szervezetek a Magyar Speciális Filmezésért díjjal ismerték el Kollarik Tamás tevékenységét.
Filmes irodalom a közönségtől az egyetemig
A filmes irodalom első fecskéje a 2008-as Egri Lajos-kötet, A drámaírás művészetének magyarítása volt. Köbli Norbert fordította az 1942-ben az USA-ban kiadott s a forgatókönyvírók alapművének tekintett könyvet.
„A Magyarországról elszármazott filmes tanárról Woody Allen azt mondta: soha senkitől nem tanult annyit, mint ettől a karizmatikus magyartól – mondta Kollarik Tamás. – Ezzel kezdődött a hollywoodi magyarok életrajzainak itthoni kiadása, illetve saját könyvek írása a témában.”
Itt álljunk is meg egy pillanatra, mert Pressburger Imre, avagy Emeric Pressburger kevéssé ismert a filmbarátok körében.
„A szerző, Kevin Macdonald a forgatókönyvíró-rendező unokája. Pressburger Imre 1941-ben A negyvenkilencedik szélességi fok című film forgatókönyvéért kapott Oscar-díjat. Ma már mindkét unokája magyar állampolgár. Büszke vagyok arra, hogy ebben az ügyben sokat tehettünk Takó Sándorral. Andrew volt a Trainspotting című film producere, míg testvére Oscar-díjas dokumentumfilmes, illetve Az utolsó skót király című, Idi Amin Dadáról szóló játékfilm rendezője, amelynek főszereplője, Forest Whitaker lett a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar kitüntetettje 2007-ben” – magyarázta a szerkesztő.
Kollarik készített emlékkötetet Moholy-Nagy Lászlóról, de a filmes sorozatban emléket állítottak a kolozsvári Zágoni Bálinttal 2022-ben az akkor százötven éve született kolozsvári alkotónak, a magyar filmgyártás egyik úttörőjének is a Janovics Jenő – Egy élet a magyar kultúra szolgálatában, a színháztól a mozivászonig címet viselő kötettel, amelynek szerkesztői és részben szerzői voltak.
A világhírű magyar animáció szolgálatában
A Magyarok Hollywoodban élő alkotókat is bemutat. Az első monográfia, a Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig az ötszörös Emmy-díjas, a hollywoodi Hírességek sétányán csillaggal rendelkező animációs művészt.
A honi animációról már két interjúkötet látott napvilágot Kollarik Tamás szerkesztésében, Magyar animációs alkotók I. (Fülöp Józseffel) és Magyar animációs alkotók II. címmel, de ő a szerkesztője és szerzőtársa az Animációs körkép című könyvnek, amely a magyar animáció gazdasági, jogi, történeti összegzését mutatja be – korábban nem publikáltak hasonló művet Magyarországon.
A szerkesztő az idén Kossuth-díjjal elismert Mikulás Ferenccel fő szervezője lehetett a Magyar animáció 100 emlékévnek.
„Kiadványokat írtunk, szerkesztettünk, kiállítási anyagot raktunk össze, a Pesti Vigadóban tárlatot szerveztünk a Magyar Művészeti Akadémiával (MMA), Kucsera Tamás segítségével. Elvittük a kiállítást, az alkotók egy részét, a szakmai anyagokat és filmeket Annecyba, Teheránba, Barcelonába, Bukarestbe, Hirosimába… Óriási siker volt mindenütt. A hirosimai a legjelentősebb nemzetközi animációs fesztivál, megtisztelő, hogy Magyarország díszvendég lehetett itt. Egyértelmű tény, hogy Jankovics Marcell, Orosz István, Rófusz Ferenc, Ternovszky Béla világhírű alkotók, minden tiszteletet megérdemelnek. Ha összeállítanánk az animációs világválogatottat, biztos több magyar lenne a csapatban, s talán a csapatkapitány is honfitársunk lenne” – mesélte Kollarik Tamás, aki Köbli Norberttel egy újabb sorozat első darabját szerkesztette 2017-ben, a Magyar forgatókönyvírók I. címmel, 2021-ben pedig a Magyar producerek I. cíművel jött ki.
„Folytatjuk ezt a magyar dokumentumfilm-rendezőkkel. Egy-egy kötetben nagyjából húsz kortárs alkotót szólaltatunk meg. Az egyes folytatások között kivárunk, kíváncsiak vagyunk a szakma véleményére. Szerencsére eddig egyöntetűen pozitív kritikákat kaptunk.”
Ezek mellett főleg az egyetemi oktatást segítő filmszakmai könyveket jegyez az író-szerkesztő.
„A Mozgókép és paragrafus a magyar film jogi, gazdasági és működési struktúráját mutatja be, ennek párja a már említett Animációs körkép – fogalmazott Kollarik Tamás. – A Film és jog című, Takóval közös kötetünk a filmalkotás folyamatát övező egyes magánjogi kérdéseket mutatja be. 2024-ben jelent meg hosszú évek munkája után a Filmkészítők kézikönyve, amely angolszász minták alapján közérthetően igazít el mindenkit a filmkészítéshez kapcsolódó szabályozási kérdésekben. Úgy tűnik, nagyon sikeres ez a kötetünk, Oscar-díjasok és Emmy-díjas ajánlja: Rófusz Ferenc, Csupó Gábor és Deák Kristóf. Az MMA Módszertani és Művészetelméleti Kutatóintézete segíti a munkát, érkezik nemsokára egyfajta animációs stratégiát is tartalmazó, a magyar animációs oktatást körüljáró kötetünk is.”
A labdarúgástól a kameráig
Kollarik Tamásnak akad egy másik örök szerelme: a labdarúgás. Ott lehetett a spanyolországi Puskás-hagyaték hazahozói között, s ő a nemrég megnyílt Puskás Múzeum egyik kurátora is.
A válogatott egyik edzésére mentünk Szöllősi Györggyel, amikor eszembe jutott, hogy hozzuk haza a BBC-től Az évszázad mérkőzését, a 6:3 teljes felvételét. Kalandos körülmények között megszereztük az anyagot, összeillesztettük Szepesi György hangjával, majd kiadtuk DVD-n. Hatalmas siker volt.
„Ugyanígy hazahoztuk az évszázad klubmérkőzésének nevezett 7:3-at, a Real Madrid – Eintracht Frankfurt 1960-as BL-döntős felvételét. Azon a meccsen Puskás egy félidő alatt négy gólt szerzett” – árulta el a forgatókönyvíró-rendező-producer, aki a Csömöri úti MTK Lantos Mihály Sportközpont névadója, Puskásnak Zuglóban, egykori háza helyén emléktáblát állított, és most fejezte be a Bölöni Lászlóról szóló egész estés, moziforgalmazásra szánt dokumentumfilmet. A Bölöni – Az erdélyi legenda című filmnek ő az ötletgazdája, illetve társrendezője, a székelyudvarhelyi Szabó Attilával.
Fotók: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu
