A kulturális és innovációs miniszter Klebelsberg Kunó hivatalba lépésének századik évfordulója alkalmából, az egykori kultúrpolitikus II. kerületi kastélyában rendezett emlékülésen hozzátette: „Ez a programunk, és ezért fordulunk inspirációért Klebelsberg Kunó példájához.”
Csák János a jelen egyes szellemi áramlatait – köztük az úgynevezett woke ideológiát és a cancel culture-t – bírálva arról beszélt: a magyar kultúrpolitika legfőbb problémája, hogy miként tudunk a normalitás szigeteként megmaradni. Ezen belül a magyar állam feladatának nevezte, hogy az segítse a magyar észjárást tükröző világszínvonalú alkotások létrejöttét. Egyúttal kiemelte, hogy úgy kell fejleszteni a köznevelési, tehetséggondozási és a pedagógusképzési intézményrendszert, hogy az növelje a kiművelt emberfők számát.
Hangsúlyozta: kitartóan fognak dolgozni azért, hogy a nemzeti érdek optimuma érvényesüljön. Szavai szerint nyugati mintára nálunk is létezik a kultúraipar, amely a sikert a megszerzett pénzben, erőforrásokban méri, nem pedig a nemzeti kulturális hozzáadott érték növelésében. Csák János kijelentette: a KIM feladata nem a pénzosztás, hanem az, hogy az öntudatos, cselekvőképes, kiművelt és magabíró emberek számát növelje.
A tárcavezető úgy vélekedett, hogy a magyar kultúra két fundamentumon, az imago dei fogalmán, azaz az ember Isten képére való teremtettségének hitén és a magyar sors tanulságain nyugszik. Az imago dei az az abszolút, maradandó és állandó tényező, amelyet meg kell őrizni a történelem viharaiban, amikor változó divatok és téveszmék tombolnak – tette hozzá, kiemelve: ha az imago deit feladjuk, minden emberit feladunk.
A másik fundamentumra térve arról szólt: a magyarok szabadságvágyók, de emellett túlélők és földhözragadtan realisták is vagyunk. A magyarok ezer éve élnek geopolitikai ütközőzónában, ahol konstituált életvilágot alkottak, amit nemzedékről nemzedékre képesek voltak átadni, több mint ezer éven keresztül – közölte. Megfogalmazása szerint koronként változik az a támasz, amely leginkább elősegíti a kultúra fenntartását. Erre példaként említette vallást, a politikai gondolkodást, a művészi reflexiót, és mint mondta, lesz olyan korszak, amikor ez a támasz a tudomány lesz. „Ha jól kezeljük a tudományt, az segíteni fogja a magyar megmaradás, kultúra és szabadság ügyét” – hangoztatta, majd úgy zárta szavait: „Éljen a magyar kultúra, éljen a haza!”
Varga Mihály pénzügyminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Polgári Művelődésért Alapítvány kuratóriumi elnöke Klebelsberg Kunót is méltatva részletesen ismertette az egykori kultúrpolitikus budai kúriája felújításának szükségességét, amely jelenlegi felújított állapotában a köz célját, a polgári művelődést és kultúrát szolgálja. Szavai szerint minden társadalomnak szüksége van arra, hogy újrateremtse azt a kulturális közeget, amit az elődeitől örökölt. Klebelsberg Kunó élete a nemzet részévé vált, erénye a nemzet erényévé, története pedig a nemzet történetévé – hangoztatta a tárcavezető. Mint megjegyezte, az egykori kultuszminiszter azért dolgozott, hogy a tudás, műveltség révén emelje fel Magyarországot, mivel hite szerint csak így lehetünk módosabbak, függetlenebbek és mindenekfelett öntudatosabban gondolkodó magyarok.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a többi között arról beszélt, hogy az elmúlt száz év magyar történelmének hányattatásai kapaszkodókat kerestetnek velünk. Ilyen kapaszkodó gróf Klebelsberg Kunó és az ő mintegy tízéves kultuszminiszteri tevékenysége. Szavai szerint az új minisztérium a klebelsbergi hagyományokba gyökerezve próbál meg üzenetet hordozni a mai modern, posztmodern korszak számára.
Klebelsberg Kunó 1922. június 16-ától kezdődően mintegy kilenc éven keresztül irányította a kultuszminiszteri tárcát. A Klebelsberg 100 emlékülésen Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, György László államtitkár, továbbá Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Ujváry Gábor, a Veritas intézetvezetője, Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője és Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója vett részt.
Nyitókép: Klebesberg Kulturkúria. Fotó: Építészfórum
