Egy nép, egy ország csak akkor cselekvőképes, ha van kultúrája, identitása – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Kulturális és Innovációs Minisztérium közösen szervezett kulturális diplomáciai értekezletének megnyitóján Budapesten.
Akkor leszünk sikeresek a külföldi tőke bevonásában, akkor tudjuk geopolitikai biztonságunkat előmozdítani, ha mások tudnak rólunk és értékesnek tartanak bennünket. Magyarországon a GDP 1,3 százalékát fordítjuk a kultúrára, míg az európai átlag mintegy 0,5 százalék – fogalmazott a miniszter.
Mint hangsúlyozta, a kultúra külső és belső beágyazottságot jelent a lelkünkben, a családjainkban, a baráti köreink részét kell képezze: „Mi vagyunk azok, akik a kultúrát továbbvisszük, mi vagyunk azok, akik megtestesítjük az identitást.”
Csák szerint a külföldön Magyarországot képviselők feladata, hogy ezt a beágyazottságot kiterjesszék, hogy legyenek a magyar kultúrának barátai a világban. Feladatuk a véleményformálókhoz eljutni, velük megértetni a magyar kultúrát. A cél Magyarország potenciális érdekérvényesítő képességének maximalizálása.
Sztáray Péter András, a KKM biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára, aki Szijjártó Péter miniszter képviseletében érkezett a rendezvényre, elmondta: a szerkezeti átalakítások után egy évvel megnyugvással látja, hogy jó kezekbe került a kultúra külhoni megjelenítése, az elmúlt évi munka beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A Magyarország által folytatott szuverenista külpolitika nem egyszerű út, főleg egy 10 milliós lakosságú ország esetében, de megéri – fogalmazott. Meg kell tartani ezt az erős szuverenista külpolitikát, és mellé kell tenni a történetiségében, tartalmában, mélységében és egyediségében is különleges magyar kultúrát – mondta Sztáray.
Závogyán Magdolna, a KIM kultúráért felelős államtitkára A magyar kultúraexport címmel megtartott panelbeszélgetésen kiemelte: az elmúlt egy év nagyrészt elemzésekről szólt, hiszen csak a valós helyzeteket, eredményeket megismerve adhatnak jó válaszokat az elkövetkező év kihívásaira. Az operatív programok a hálózatépítésen alapulnak, az egész alapját a 17 kultúrstratégiai intézményünk adja – mondta. Závogyán szerint arra kérték az intézményeket, hogy nézzék meg, a kulturális külképviseleteken milyen magas minőségű, a magyar kultúrát értékalapon közvetítő kulturális szolgáltatásokat tudnak adni. Ezek a programok elindultak.
Az értekezletet minden évben megrendezik a kulturális diplomáciai feladatokat ellátó diplomaták számára, akik szakmai előadásokat hallgathatnak meg a kulturális területet érintő aktualitásokról, és találkozhatnak a szektor hazai intézményeinek vezetőivel is, akik az együttműködési lehetőségeket mutatják be számukra.
Az első panelbeszélgetésen Závogyán Magdolna mellett részt vett Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója, Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója, Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára és Csaba Gábor, a KIM kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára.
Az értekezlet második napján, pénteken a KIM szervezésében a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programot ismerhetik meg a külföldi magyar kulturális intézetek igazgatói és kulturális attaséi.
A képen (balról-jobbra) Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója, Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, Závogyán Magdolna, a KIM kultúráért felelős államtitkára, Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója és Csaba Gábor, a KIM kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára A magyar kultúraexport címmel rendezett panelbeszélgetésen a Hagyományok Házában. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
