Nyelvészként mindig megkapom a kérdést: veszélyben van-e a magyar nyelv? Kell-e aggódnunk amiatt, hogy bizonyos idő elteltével kihal a nyelvünk? És mi lesz akkor, ha a jövő generációja „már csak idegen szavakat használ”, és „a magyar nyelvet elárasztják a más nyelvből átvett szavak, kifejezések”? Nos, ameddig vannak, akik olyan gondossággal használják az anyanyelvüket, mint a 24. Kossuth-szónokverseny résztvevői, jó reménységünk lehet a jövőt illetően.
A szónokversenyt 1999-ben indította útjára Adamikné Jászó Anna professzor asszony (aki a verseny előtt rendezett sajtótájékoztatón vehette át a Magyartanár-életműdíjat). A versenyt 2022-ben gondolta újra a Petőfi Kulturális Ügynökség, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke, valamint a Nemzeti Színház annak érdekében, hogy egy valódi 21. századi versenyre hívja meg a 16 és 30 közötti fiatalokat. S ha mindez nem lenne elég: a szervezők törekedtek olyan szónoki témák kiválasztására, amelyekről bárkinek, de főként korunk fiataljainak is lehet valamilyen gondolatuk.
A döntőbe jutást online forduló előzte meg, amelybe egyperces videókkal nevezhettek az érdeklődők. A vállalkozó szelleműek érvelhettek amellett vagy az ellen, hogy készpénzzel vagy kártyával éri-e meg fizetni, elbeszélnek-e egymás mellett a generációk, hasznos dolog-e a magolás, vagy hogy az öltözködési szabályok az egyéniség kerékkötői lehetnek-e. A beérkezett pályázati anyagok alapján döntötte el a verseny előzsűrije, hogy kik kerülhetnek be a jelenléti megmérettetésbe.
A döntőben való részvételre idén 21 jelentkezőnek nyílt lehetősége.
És hogy miről volt szó a döntőben? Madách Imre és Petőfi Sándor bicentenáriumának tiszteletére a következő témák közül választhattak a versenyzők:
1. „Óh, e zűr között / Hová lesz énem zárt egyénisége...” (Madách Imre: Az ember tragédiája) – Hogyan szerezzük vissza napjainkban a paradicsomi életérzést?
2. „Gyere ki a vízből, hadd öleljelek meg” (Petőfi Sándor: János vitéz) – Az odafigyelés lenne korunk szeretetnyelve?
A szónokok bátran és kreatívan nyúltak a felvetett kérdésekhez. Az előre elkészített, fejből elmondott háromperces beszédekben nagy hangsúlyt kaptak korunk legégetőbb problémái: a környezetvédelem, a klímaváltozás, a kultúra és a kulturálódás fontossága, a szeretetnyelvek és a közéleti hangulat eldurvulása is. Többen éltek a szónokot és mondanivalóját emlékezetessé tevő humor eszközével, de megjelentek a beszédekben mély, filozofikus gondolatok is.
Mi a haszna egy ilyen szónokversenynek? A szervezők nem titkolt célja, hogy a verseny a nyelvhasználat területeit a legkülönbözőbb módon összehangolja: a gondolkodás és a beszéd szoros egységet képez, a retorika mesterségének középpontja pedig a gondolatok rendezett átadása, meghangosítása – a logikus és érzelmeket is megragadó érvelésen keresztül. Ennek megfelelően a versenyzők komplex feladatokat oldanak meg már a pályázati szakasztól kezdve: egyperces videóban érvelnek választott témájuk mellett vagy ellen, majd a döntőben háromperces gondolatmenetet kell szóban előadniuk, ezt követően pedig tízperces vitafordulóra kerül sor – azaz többféle műfajban is jeleskednie kell annak, aki jól szeretne szerepelni.
A jó szereplést a szervezők segédanyagokkal is igyekeznek támogatni.
A verseny napján jelent meg a 2020-as és 2021-es verseny előadásait és beszédeit tartalmazó retorikai-módszertani kötet, A vita retorikája, amely a kultura.hu oldalról ingyenesen letölthető.
A kötetet a verseny vitafordulója előtt Lózsi Tamás egyetemi adjunktus, a zsűri titkára, a kötet egyik szerkesztője mutatta be. De nem volt hiány színházi produkcióban sem: a vitára való felkészülés szünetében az SZFE hallgatóinak rögtönzéses előadására került sor; a hallgatók az egyik zsűritag, Török Ádám segítségével a verseny első, online szakaszában megadott videós témákra rögtönöztek humoros jeleneteket.
A beszédek előadása után, a zsűri döntése alapján a legjobb hat versenyző vitafordulóban vehetett részt, ahol a versenyzők szabályozott keretek között – pro és kontra szerepben – a következő témákban fejtették ki álláspontjukat:
Szerelmes levelet enterrel? A kézírás jövője megpecsételődött
Le az atyai szigorral! Engedékeny szülőnek lenni menő!
Az életkor csak egy szám: nagy korkülönbséggel is működhet egy párkapcsolat
A pro és a kontra érvek meghallgatása után ötperces szabad vita következett, ahol nemcsak a gondolatok virtuóz ütköztetésében, de az indulatmentes, higgadt vitában is jeleskedtek a döntősök.
A vitaforduló után a zsűri a következő versenyzőket emelte ki a mezőnyből:
I. helyezett: Kondor Balázs, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium diákja (felkészítője Lőrinczy Anna)
II. helyezett: Búzás Balázs, az ELTE szabad bölcsészet szakos hallgatója
III. helyezett: Vadnai Erika, az Újvidéki Egyetem hallgatója (felkészítője Móricz Virág Kinga)
A Mathias Corvinus Collegium különdíjat ajánlott fel a legjobban megírt kötelező beszédet elmondó versenyzőnek. A különdíjat Kovács Domonkos, a Kodolányi János Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatója kapta (felkészítője Kriszt László).
Két évtizedes hagyomány, hogy a legszebben beszélő versenyzőt is kiemeli a zsűri. Az elismerést idén Lakatos Lolita, a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium diákja kapta (felkészítője Szitás Benedek). A versenyző a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága által felajánlott könyvcsomagot vehette át.
A verseny régi támogatójának számít a Tinta Könyvkiadó. A kiadó által a leggazdagabb szókincsű versenyzőnek felajánlott különdíjat Molnár Panna, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium diákja vehette át (felkészítője Nagy-Babos Edit).
Ugyancsak évek óta megválasztja a zsűri a legjobb női szónokot, aki idén a 3. helyezett Vadnai Erika lett. Az elismerést a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége ajánlotta fel és adta át.
A leghatásosabb szónoknak járó különdíjat az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara ajánlotta föl, az elismerést pedig Bódis Bence, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatója érdemelte ki.
A legötletesebb videónak járó különdíjat a Petőfi Kulturális Ügynökség ajánlotta föl. Az elismerést 2023-ban Dáné Janka, a Magyarországi Német Általános Művelődési Központ diákja (felkészítője Major Hajnalka) kapta.
A zsűri elnöke Rátóti Zoltán Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója volt. A zsűri tagjai Aczél Petra egyetemi tanár (MOME), Balázs Géza egyetemi tanár (SZFE), Kiss Róbert Richard Prima Primissima díjas újságíró, Merényi Hajnalka egyetemi adjunktus (ELTE), Katona Kinga színművész (Nemzeti Színház) és Török Ádám influenszer, a Dumaszínház rendszeres fellépője voltak. A zsűrititkári feladatokat Lózsi Tamás és Tóth M. Zsombor egyetemi adjunktusok (ELTE) látták el. A műsorvezetők Juhász Anna és Pölcz Ádám, a PKÜ programvezetői voltak.
És mit mondhat a nyelvész a magyar nyelv jövőjét féltőknek? Nos, abban biztos lehet mindenki, hogy amíg a magyar nyelv használatát a fiatal generáció tagjai ilyen komolyan és méltóságteljesen kezelik, mint ahogyan a 24. Kossuth-szónokverseny döntősei, addig nincsen félnivalónk. A magyar nyelv jövője jó kezekben van!
Gratulálok a díjazottaknak és felkészítőiknek is!
A nyitóképen a Kossuth-szónokverseny díjazottjai. Fotók: Bach Máté / Kultúra.hu
