A lélek nyelve az anyanyelv, hangja, szava az anyanyelvi kultúra – idézte Turi Attila, az MMA elnöke köszöntőjében Szilágyi István írót. „A mai ünnepnapon, amikor a magyar nyelvről beszélünk, voltaképpen a lélekről, saját lelkünkről szólunk” – mondta, kiemelve, hogy az MMA székházában az anyanyelv művelésének, gazdagításának eszméje magától értetődő módon van otthon. Az akadémia küldetésének egyik alapvetése, hogy a köztestület az egyetemes műveltség szerves részét képező magyar kultúra értékeinek érvényesülését, megóvását szolgálja tevékenységével.
Az akadémia működési pillérét jelentő különféle művészeti ágakat, az ezekkel összefüggő tudományterületeket képviselő kilenc tagozat közül többnek, így az irodalmi, művészetelméleti, népművészeti és a színházművészeti tagozatnak a tevékenysége szorosan köthető az írott magyar szóhoz és a hangzó anyanyelvhez.
A huszadik század nagy német filozófusai azt állították, hogy a néplélek mellett létezik egy beszédlélek is, szorosan együttműködve vele – mondta Turi, hozzáfűzve: ez az, amit a „nyelvében él a nemzet” mondás kifejez. Emellett emlékeztetett arra, hogy az anyanyelvápolók mozgalma idén ünnepelte alapításának harmincadik évfordulóját, gratulált az évfordulóhoz, és további sikereket kívánt.
Nyiri Péter, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója kiemelte: az anyanyelv elemi erővel határozza meg egész életünket. Az emberi szó köteléket szőhet és bonthat, egyént, közösséget, lelket, szellemet, hatásaiban még testet is ápolhat, építhet vagy éppen rombolhat; a nyelv tehát minden életterületünkre hat.
Az anyanyelvi mozgalomban a nyelvet az egész életünket alapvetően meghatározó voltában, szellemi otthonként mutatják be, és folyamatosan tudatosítják, hogy mi a szerepe az életünkben – mondta Nyiri, nem feledkezve meg arról sem, hogy a nyelv mindenütt és mindenben benne van. „Vagy még inkább mi vagyunk benne a nyelvben. (…) És ezért mondhatjuk teljes joggal, hogy a nyelv ügye elsősorban társadalmi kérdés, mert mindenkit érint.”
A magyar nyelv művelése érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenység elismerésére alapított Lőrincze Lajos-díjat Juhász Dezső professor emeritus nyelvész kapta. A kitüntetettet Pomozi Péter, a szövetség alelnökének laudációjával köszöntötték. A kiemelkedő nyelvművelő-közösségszervező tevékenységért adományozott Maróti István-emlékérmet Paskó Istvánné ceglédi körvezető, Péchy Blanka-díjas magyartanár vehette át. A díjazottat Kerekes Barnabás, a szövetség alelnöke méltatta. A gálán átadták A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit is.
Az eseményen Pomozi Péter bemutatta a megújult Édes Anyanyelvünk folyóiratot. Kovács István Nyelvoltalom című költeményét Kubik Anna színművész adta elő, továbbá a Cédrus Táncegyüttes, a Fix-Stimm zenekar és Enyedi Ágnes énekes is színpadra lépett.
A magyar nyelv napja az anyanyelvi mozgalom legnagyobb ünnepe. 2011. szeptember 26-án az Országgyűlés az Anyanyelvápolók Szövetsége kezdeményezésére november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította, 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tevő, a magyar nyelvről és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvényt.
Fotók: Dr. Reiser György Lukács
